Túl a csúcson a gépek piaca
„Megduplázódik a forgalom, amikor gépbeszerzésre támogatást írnak ki” – erősítette meg Szaxon Róbert, az IKR Zrt. műszaki és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A 2009-es évvel kapcsolatban a bábolnai cégnek sincs oka panaszra: rekordnagyságú, 22-23 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Harmincmilliárd fölötti eladásról számolt be lapunknak a KITE Zrt. üzletág-igazgatója is. Fodor István hozzátette: az év elején még pangó keresleten nagyot lendített az év közepén kiírt gépbeszerzési pályázat.
Összességében 120-130 milliárdos forgalmat bonyolítottak le tavaly a hazai kereskedők – tudta meg a Világgazdaság Nagy Miklóstól, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnökétől. A szegedi Szegána Kft. vezetője hozzátette: a rekord elérésében közrejátszott a pályázat, de az is, hogy az év elején még optimistán tekintettek előre a gazdálkodók.
A nyomott felvásárlási árak és a finanszírozás nehézségei ugyanakkor negatívan hatottak a forgalomra. Míg korábban akár 20 százalékos saját forrással neki lehetett indulni egy beruházásnak, tavaly már 25-40 százalékot vártak el a bankok. Így hiába nyertek el 39 milliárdnyi összeget a beszerzésre, a valóságban csak 27 milliárdra rúghat a támogatás, amely növénytermesztők számára 25, állattenyésztőknek pedig 35 százalékot biztosít a megvásárolt gép árából.
A pályázati rendszer más módon is megbolygatja a forgalmat – hívta fel a figyelmet Szaxon Róbert. Ilyenkor a gépbeszerzések eltérnek a gazdálkodás menetétől és a kiíráshoz igazodnak.
A gépállomány szerkezete is összefügg a támogatásokkal: Nagy Miklós szerint esetenként így kerülhettek indokolatlanul nagy teljesítményű kombájnok kisebb gazdaságokhoz. Mint Fodor István elmondta: jellemző, hogy amikor támogatják a beszerzést, a gazdák nagyobb gépeket vásárolnak, holott a korszerűsítést szem előtt tartva nem ártana kisebb munkagépekre is pénzt áldozni.
Összességében azonban nem nevezhető korszerűtlennek a magyar géppark, amelyet az elmúlt húsz évben 1100 milliárd forint értékben, több mint 300 milliárdos nemzeti vagy uniós támogatással fejlesztettek a gazdálkodók. Jellemző, hogy amíg akkor két hónapig tartott az aratás, ma feleannyi idő is elég. Fodor István szerint ez azért is fontos, mert az idő múlásával a gabona minősége, így az ára is csökken. Mivel a korszerűsítés folyamatos, attól nem kell tartani, hogy teljesen leáll a piac. Ám pontos adatok közlésére nem vállalkozott a gépforgalmazás 85-90 százalékát lebonyolító MEGFOSZ elnöke. Nagy Miklós szerint a terményárak jelenlegi emelkedése a forgalomra is jó hatással van, ugyanakkor még két, márciusban záruló pályázat serkentheti a beszerzéseket. Ám arra számítanak, hogy a tavalyinál nyomottabb árakon tudják csak értékesíteni termékeiket.
Szaxon Róbert szerint nem kizárt az 50 százalékosnál is nagyobb visszaesés, míg Fodor István emlékeztetett: a 2003-as, ugyancsak támogatásnak köszönhető felfutás utáni évben 40 százalékra csökkent a forgalom. A KITE igazgatója reménykedik, hogy ekkora visszaesést nem él meg az idén a piac. Ha a terméskilátások, illetve a terményárak kedvezőek lesznek, talán mernek lépni a gazdálkodók – emelte ki.
Zuhanó gyártás
A hazánkban forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek jórészt nagy világcégek termékei, agrárgépgyártással ugyanakkor több mint 160 vállalkozás foglalkozik Magyarországon. Ezek többsége jellemzően alkatrészgyártásra szakosodott kisvállalkozás. A 2008-as válság előtt a termelés volumene átlagosan 16 százalékkal, jóval az ipari átlag fölött növekedett, a jellemzően exportra gyártó cégeknél azonban komoly esést hozott az elmúlt év.
