Az alkalmazkodás lesz a magyar gazdák kulcsszava

A magyar gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell az őket körülvevő környezet gyors változásaihoz – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow – Mezőfalva című rendezvényen. A köztársasági elnök szerint

a következő években az alkalmazkodás lesz a kulcsszó, amit egyebek mellett a világ demográfiai változásai kényszerítenek ki, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon.

A mezőgazdaságnak egyre rosszabb minőségű talajon és egyre kevesebb víz rendelkezésre állása mellett kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítania.

Követni kell az Európai Unió szabályozásait is, amelyek 2023-tól célul tűzik ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte a klímaváltozás okozta kényszert, amely szerinte a Kárpát-medencébe előbb érkezik meg, és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. Erre a borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – mondta.

Nagy István agrárminiszter történelmi léptékűnek nevezte, hogy a kormány az uniós támogatás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően

a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, háromszor annyihoz, mint az előző hét évben.

Az Agrárminisztérium csak az idén 950 milliárd forintnyi pályázati forrás elérését teszi lehetővé.

Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert – ahogyan Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke fogalmazott:

semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszereknek.

A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában. Szerdán online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra – jelentette be.

Jakab István, a Magosz elnöke szerint

az ötmillió hektárnyi magyar termőföld mint erőforrás teljes mértékű kihasználása a cél, amihez nagy léptékű fejlesztések kellenek, a vízgazdálkodásra pedig kiemelt figyelmet kell fordítani.

A mezőgazdaság eddig elsősorban hatékonyságnöveléssel szolgálta ki a bővülő fogyasztói igényeket, csökkenő fajlagos károsanyag-kibocsátás mellett, ám az utóbbi ilyen módszerekkel nem javítható tovább – jelentette ki Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója a bank rendezvényén, amelyet szintén a szántóföldi napok keretében tartottak. Az agrárium ökológiai lábnyomának csökkentéséhez a talajélet fenntartása forgatás nélküli műveléssel, a mezőgazdasági épületek energetikai javítása, a körforgásos gazdálkodás, de legfőképpen az élelmiszer-pazarlás csökkentése kell.