A magyar baromfiágazatnak tavaly a teljes mezőgazdasági termelésből 13,5 százalékos volt az aránya, az állattenyésztésből való részesedése pedig 38,7 százalék volt – érzékeltette a baromfiszektor hazai súlyát a Baromfi Termék Tanács keretében működő Brojlerszövetség, Lúdszövetség, Pulykaszövetség és Tojásszövetség közreműködésével készült agrárminisztériumi javaslat.
A nemzetközi piaci környezet egyik fő jellemzője, hogy az Európai Unión belül a legerősebb versenytársunk Lengyelország, amely 2016 óta a legnagyobb baromfitermelő a kontinensen.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Érdemi külpiaci lehetőséget kínál, hogy Nyugat-Európában a legújabb állatjóléti trendeknek megfelelve az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő egy-három évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik. Az így megnyíló piaci lehetőségekért már elindult a verseny, amelyben Lengyelország előrébb tart – szögezik le a javaslat készítői.
Ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen
– áll a koncepcióban, amelyről Nagy István agrárminiszter tájékoztatta a Világgazdaságot.
Ha ez így lesz, mindegyik baromfifajnál jelentős fejlődést lehet elérni, de a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van. A növekedés itt öt év alatt elérheti a 40-45 százalékot – vagyis 164 millióról 235 millióra emelkedhet az állomány. A bővülésből származó többletárbevétel pedig elérné a 75-80 milliárd forintot évente, amelynek 90-95 százaléka exportból származna.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
