Országjelentések után

Az, hogy a tagországok mit is mondanak érdemben a tíz tagjelölt lehetséges 2004-es felvételét megcélzó, holnap ismét Günter Verheugen bővítési biztos által előterjesztendő brüsszeli jelentésekről, valószínűleg csak a külügyminiszterek december 10--11-i ülésén válik világossá, ahol ez lesz az egyik fő napirendi pont.
A tagjelöltek persze ennél jóval gyorsabban reagáltak a bizottsági papírokra. Nyilatkozataik alapvetően elégedettséget (egyes tagjelölteknél, például Lengyelországban, némi megkönnyebbülést) tükröztek. Voltak persze jelentős különbségek még az első körre esélyes tíz állam reakciói közt is. Míg a magyar kormányfő magabiztos nyilatkozata szerint már-már csak az hiányzik az országjelentés végéről, hogy "ezek alapján Magyarországot holnap felvesszük az EU-ba", addig a lengyel külügyminisztérium EU-részlegének közleménye jóval óvatosabban fogalmaz: "a kormány erejéhez mérten mindent eltökélt megtenni, hogy (...) Lengyelország 2004-ben az unió tagjaként vegyen részt az európai parlamenti választásokon."
Hogy mit is jelent ez az eltökéltség a gyakorlatban, abból sok minden kiderülhet a EU--lengyel társulási tanács keddre előirányzott ülésén, ahol Varsó minden bizonnyal ismét hosszú listát -- valószínűleg az élenjáró jelöltekénél terjedelmesebbet -- kap a gyors csatlakozás érdekében mindenképpen elvégzendő "házi feladatokról". Ez a burkolt "fejmosás" azonban (a legfontosabb tagjelölttel szemben szokásos uniós taktikának megfelelően) vélhetően ismét kiegészül bátorító nyilatkozatokkal arról, hogy Lengyelországnak remek esélyei vannak az első körös csatlakozásra.