Bush Ázsiában

Tavaly őszről elhalasztott ázsiai körutat tesz George W. Bush amerikai elnök, amikor a héten Tokió után felkeresi Szöult és Pekinget is. Nyilvános tárgyalásainak középpontjában a terrorizmus elleni harc fog állni; köszönetet mond tárgyaló partnereinek azért a segítségért, amelyet a nemzetközi koalíció eredményességéhez biztosítanak - jósolták megfigyelők. A háttérben azonban elsősorban gazdasági kérdésekről lesz szó annak jegyében, hogy "a probléma neve: Japán".

Az ázsiai szigetország változatlanul a világ második legerősebb gazdasága, legnagyobb tőkeexportőre, de egy évtizede a tőle elvárt lehetőségek alatt teljesít. Ezzel potenciális veszélytényező nemcsak szűkebb környezetében, Ázsiában, de a világgazdaság egészére nézve is. Amerikai gazdasági elemzők szerint Tokiónak meg kellene fognia a jen árfolyamát, rendbe kellene tennie bankszektorát úgy, hogy fölszámolható legyen a GDP 130-140 százalékára becsült eladósodottság. Merészebb washingtoni közgazdák egyenesen azt javasolták Bushnak, hogy nyilvánítsa amerikai nemzetbiztonsági érdekké a japán bankrendszer konszolidálását, és terjesszen elő egyfajta ultimátumot: ha elmarad a japán gazdaság reformja, akkor az USA Peking javára ejti Tokiót.

Ilyen kemény szavak aligha hangoznak majd el, de tény, hogy az amerikai elnök elengedhetetlennek tartja a japán gazdasági reformokat. Ma kezdődő tokiói tárgyalásait megelőlegezve többször is erre sürgette Koidzumi Dzsunicsiro kormányfőt, aki tavaly áprilisi hivatalba lépése óta - ígéretei ellenére és sokak csalódására - szinte semmit sem tett ez ügyben.

Míg a tokiói tárgyalásokat mint a múlt, addig a pekingieket mint a jövő partnerével fogja lebonyolítani az amerikai elnök. Esetleges kellemetlenségekre csak Szöulban számíthat: azzal, hogy Észak-Koreát a "gonosz tengely" részévé nyilvánította, alaposan megnehezítette a két Korea közötti békülési folyamatot, azt a programot, amely köré Kim De Dzsung dél-koreai államfő a maga elnöki programját szervezte. (SzH)