Külföldi lapszemle

Handelsblatt



Az EU bővítésének finanszírozásával foglalkozó tárgyalásokon az igazi alku a régi tagok között folyik. A nettó jövedelemátutalások fogadói igyekeznek megmenteni jelenlegi agrár- és struktúrafejlesztési támogatásuk szintjét, a nettó befizetők pedig a jövőben nem akarnak a jelenleginél többet Brüsszelbe utalni. A holland külügyminiszter leplezetlenül agresszív, míg a legnagyobb befizető, Németország a tavaszi választások előtt álló francia partnerére tekintettel nem akar vitába bonyolódni az agrárreformról. De elege van abból, hogy az unió fizetőmestere legyen. A jelöltek Szlovénia kivételével mind nettó befizetők. Az EU ezért finanszírozhatatlanná válna, ha nem rendezné át politikai céljait és pénzügyeit. A reformok középpontjában az agrárpolitika áll majd. Az uniónak azonban nem szabad itt megállnia. A közösségnek behatóan foglalkoznia kell költségvetésének szerkezetével és új céljaival, az új technika fejlesztésével és támogatásával, az innovatív gazdasági ágakkal a mezőgazdáknak juttatott sokmilliárdos, egyenes támogatások feletti szüntelen vita helyett. Az unió minden kiadását a múlttal szemben inkább a jövőbe való beruházásnak kell tekinteni.



Financial Times



A londoni főpolgármester várhatóan még jobban bírálja majd a metró magánosításának tervét, ha a közületi-magán vegyes partnerségről szóló elemzések az íróasztalára kerülnek. Egyik tanácsadó cég sem támogatja a kormány elgondolását. A közlekedési miniszter szerint a partnerség "15 éves távlatban 2000 milliárddal olcsóbb a hagyományos közületi finanszírozásnál". Az Ernst & Young jelentése azonban kínosan hangsúlyozza: bizonytalanok a költségbecslések, és szubjektívek az ítéletek. Négy komoly kifogás merült fel: a feltételezett közületi finanszírozás költségeit kétséges feltételezésekre alapozták; a szerződéseket hét és fél évenként felülvizsgálják, ezért a beruházók érdeke az első szakasz kiadásainak lebecsülése; az aláírás előtt a vállalt teljesítési célokat a kormány döntése után lazítják; a kormány kezességének előre nem látható költségét elhanyagolták.



Der Standard



Az osztrák ipar államosított őskövülete, a Voestalpine azt kéri tulajdonosától, az államtól, hogy minél hamarabb adja el részvényeit. Egyetértenek vele a befektetési alapok irányítói, s bebizonyítják, hogy az állam tulajdonrésze valamely vállalatban mérhető kárt okoz a többi részvényesnek. Az osztrák energiagazdaság körüli cirkusz megfigyelői megértik a Voestet és az alapokat. A tartományfőnökök sok éven át megakadályozták az "osztrák árammegoldást", és hagyták, hogy hiú vezérigazgatók sok milliárd schillinget fektessenek be "ellenséges" vállalatokba, hogy ott valamit megakadályozzanak. Most viszont hirtelen, 180 fokos fordulattal felfedezik az "osztrák megoldást". Az osztrák Verbund villamosművek és az E.On konszern vízerőműveinek tervezett egyesítése "meghalt". Senkit sem érdekel, hogy a vállalatok jó része magántulajdon, sem a kapkodó döntéshozatal költségei. Azok a befektetők, akik ezek után olyan vállalat részvényeiből vesznek, amelyekben állami tulajdon is van, magukra vessenek.