Groteszk jeleneteket produkál a kampány egy olyan fronton, ahol a korábbi választások idején viszonylagos csend honolt: a külpolitikában. Az ellenzék felállította alaptézis nyomán, miszerint Magyarország és kormányának tekintélye megrendült volna külföldön, megindult a "ki hol szalonképesebb" elnevezésű, kétszemélyes politikai ügyességi játék. Miközben Orbán Viktor Bostonba utazik azért, hogy azután hazulról telefonon beszélni tudjon George Bushsal, Medgyessy Péter személyesen intézi el a Kremlben, hogy később esetleg fogadják is ugyanott.
Más kérdés, hogy ebbe a játékba helyenként a külföld is beszáll. A mai német politikusok például megteszik tétjeiket a befutókra. Gerhard Schröder Medgyessy Péterrel fényképezkedik, Edmund Stoiber a Fidesznek kampányol. Ez annál is feltűnőbb, mivel nem mindig volt ez így. Nemrégiben Németországnak még olyan kancellárja volt, aki Antall Józseffel éppúgy szót értett, mint Horn Gyulával.
Valószínűleg a visegrádi együttműködés korlátai sem csak azért feslettek fel ilyen hamar, mert az Írországba és a Benelux világba készülő kormányfő már az egyeztetett álláspont hírnökeként akart szerepelni, s a kelleténél előbb hozta nyilvánosságra a közös nyilatkozattervezetet. De Lengyelország éppúgy, mint Csehország (és gyaníthatólag Magyarország is) fenn akar tartani magának bizonyos mozgásszabadságot az egyéni alkukhoz. Ám ha a szolidaritás esetleges későbbi felmondásához Budapest kínál ürügyet, nem lehet csodálkozni azon, hogy Varsóban élnek a lehetőséggel.
Apró s talán csak lokális hatású fiaskók ezek. De mert viszonylag könnyen elkerülhetők, talán végre tisztázni kellene, hogy meddig tart a kampány, és hol kezdődik a diplomácia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.