Madár István: Annál jobb itt, minél rosszabb

Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem. Múlt héten, a nem túl fényes ipari termelési adatok után az alábbi sorokat jegyeztem fel:

"Mikorra várhatunk fellendülést? ...a külföldi kereslet magára találásának paradox módon a folyó fizetési mérleg romlása lesz az első jele, éppen olyan különösen, mint ahogy az exportkereslet kifulladása tavaly egyensúlyjavulást vont maga után. Különös ,népség' a közgazdászok, ha éppen nem az egyensúlyi mutatók romlásán aggódnak, akkor a hiányt keveslik. Most éppen utóbbi szemtanúi lehetünk, hiszen a szakértők már nem az alacsony hiánynál tapsolnának örömükben, hanem az áruimport meglódulásának következében megvalósuló deficitnövekedés esetében. Ez ugyanis a vállalati aktivitás növekedését jelentené."

Az írás az Annál jobb itt, minél rosszabb címet viselte, de végül elsodorta az élet. Nos, azt hiszem, senki nem gondolta volna, hogy a kívánság ilyen gyorsan válik valóra, hiszen végül a múltbeli adatok éppen a fenti forgatókönyv szerint változtak meg - köszönhetően a Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott jelentős módosításainak. Ez akár örömteli is lehet, hiszen a szakértőknek már eddig is nagyon meg kellett erőltetniük a fantáziájukat, hogy magyarázatot találjanak a látványos egyensúlyjavulás különös jelenségére. Persze azért nagy hurrázásra így sincs ok, hiszen az "átírt múlt" legfeljebb enyhíti azokat a félelmeket, amelyek a világgazdasági pangás elhúzódása esetére vonatkoztak.

A másik tanulság a statisztikai adatszolgáltató számára adódik. Egy adat nem adat, két adat jelenség, három adat folyamat, négy adat trend - mondhatná az óvatos elemző, de az utolsó 20 hónap számainak módosítása után valószínűleg elbizonytalanodik. A rendszerint megbízható fizetési mérlegadatokat ugyanis az utóbbi két évben (utólag) jelentősen módosítani kényszerült a jegybank.