Megbolydult a bankközi forintpiac. Nemzeti devizánk vadul szárnyalni kezdett a miniszterelnök tegnapi bejelentésére. Némi bizonytalanságot csupán az okozott, hogy senki sem tudta, Orbán Viktor reál- vagy nominálértéken gondolja-e a várt évi 3-5 százalékos forintfelértékelődést.
Apróbb kétségek persze azzal kapcsolatban is adódhattak: a kis- és középvállalkozóknak vajon miként tudja garantálni a kormány, hogy exportképességüket az erős forint mellett is megőrizhetik? Lehetnek ugyanis olyan exportőrök ebben a kabinet által szavakban oly nagyon megbecsült rétegben, akiket a forint jelentős felértékelődése akár a csőd szélére is taszíthat. A magyarországi export mintegy 80 százalékát multinacionális cégek adják, így nemzetgazdasági szempontból az sem okozna katasztrófát, ha néhány vállalkozás eltűnne a porondról - mondhatnák a cinikusok. A dolog azonban e leegyszerűsítés mellett is sokkal bonyolultabb.
A multiknál ugyanis a dollár-, illetve az euróelszámolás miatt a kereskedelmi forgalomnál valóban nem lehet nagy gond, a bérfizetéseknél viszont cseppet sem ilyen kellemes számukra a helyzet.
A miniszterelnök egyébként most alighanem a jegybankot is kínos helyzetbe hozta. Az inflációs cél biztosításához ugyanis semmiképpen sem kell a "rali" előttinél erősebb forint. Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank a most kialakult helyzetben kénytelen az eredetileg tervezettnél nagyobb kamatvágást végrehajtani.
Ez talán távol tartja a spekulációs tőketömeget. Azt, amelyet a miniszterelnök most néhány szavával biztosan ide vonzott. Arról ugyanis lehet vitatkozni, a forint ennyire vagy annyira legyen erős. Az azonban mindenki számára egyértelmű, hogy a hektikus mozgások egészen biztosan nagy károkat tudnak okozni.
B. Varga Judit
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.