Pofon az intézményi fejezetben
Az EU egyelőre nem korrigálja korábbi hibáját. Nem adja meg azt a 22-22 európai parlamenti helyet Magyarországnak, amely hazánkat lakosságszáma alapján (Belgiumhoz és Portugáliához hasonlóan) a csatlakozástól kezdődően megilletné - derült ki a csatlakozási tárgyalások pénteki fordulóján.
Pedig még maguk a belgák is elismerték, hogy tévedés történt, amikor a 2000. decemberi, maratoni nizzai csúcs véghajrájában, egy váratlan utolsó alkuban csak a belga-portugál-görög hármas képviselői helyeinek számát emelték 20-ról 22-re, a hasonló népességű jelöltek esetében elfeledkeztek erről. Azóta kétoldalú fórumokon számtalan ígéret hangzott el, hogy a hibát később korrigálják. A magyar tárgyaló fél mindeddig abban bízott, hogy a csatlakozási tárgyalások pénteken megnyitott intézményi fejezete lesz a korrekció kerete. A pénteken kézhez vett uniós álláspont azonban semmiféle korrekcióról nem tesz említést, kizárólag a nizzai számokat tartalmazza. Eddig tehát nem lett foganatja Juhász Endre EU-nagykövet érvelésének, miszerint az unió - a parlamenti népképviselet elve értelmében - voltaképpen leértékeli a magyar népet.
Noha ebből nem következik még, hogy ez lesz az EU utolsó szava is (hiszen egyelőre nincs megegyezési kényszer, a 2002 végi tárgyalászárásig még van idő, s az uniós álláspont változhat), néhány tanulságot máris le lehet vonni a majdan tagként folytatandó uniós alkukra nézvést. Egyrészt a kétoldalú találkozókon tett bátorító ígéreteket nem szabad minden további nélkül készpénznek venni az EU-n belüli döntéshozatal során. Másrészt váratlan fordulatokra is fel kell készülni. Nem tudni ugyan, hogy a nizzai kifárasztóverseny ötödik napjára virradó hajnalon, közel 24 órás folyamatos tárgyalás után is volt-e magyar diplomáciai jelenlét a helyszínen (informálisan persze, hiszen hivatalosan csak a tagállamok küldöttsége lehetett ott), volt-e folyamatos háttér-tájékoztatás a korábban kiépített informális csatornákon. Azt azonban tudni lehet, hogy például Lengyelország kormányfője a csúcs közben, percekkel azután rögvest telefonált a nagyobb tagállamok vezetőinek, hogy kiderült: egy korábbi javaslat értelmében a lengyelek kevesebb szavazatot kapnának a miniszteri tanácsban, mint a hozzájuk hasonló népességű spanyolok. (A tiltakozásnak meg is lett az eredménye, a lengyelek esetében még Nizzában megtörtént a korrekció.)
Az uniós makacsság kulcsa egyébként vélhetően a nizzai szerződés ratifikálásának elhúzódása, illetve az ősszel esedékes újabb írországi népszavazás. Dőreség lenne viszont azt remélni, hogy az írek esetleg ismét nemet mondanak, s így Nizza életbe sem léphet, megteremtve a lehetőséget a magyar képviselői helyek korrekciójára. Nizza végleges kudarca ugyanis igen komoly veszélybe sodorná a bővítés 2004-es megkezdését is. (UGy)
