A francia tb megtanult spórolni

A francia tb-nek úgy sikerült csökkenteni a gyógyszerkassza folyamatos túllépését, hogy évente ár-volumen megállapodást köt a 190 gyógyszercéggel, amit ha túllépnek, éves forgalmuk 70 százalékát vissza kell fizetniük. Ez lehetővé teszi az innovatív készítmények alkalmazását is. A patikusoknak kötelező az olcsóbb szerek ajánlása, ám a garantált árréstömeg révén érdekeltté is teszik őket azok forgalmazásában. Nem magyar sajátosság a biztosító gyógyszerbüdzséjének túlköltése, ám úgy tűnik, hogy a gyógyszerügyet a franciáknak sikerült rendbe tenni. A kormány első lépésként arra kérte fel a transzparenciabizottságot (Comité de Transparence), hogy vizsgálja felül a forgalmazott medicinákat. Az orvosokból, gyógyszerészekből és egyéb tudományos szaktekintélyekből álló testület munkájának következtében 850, korábban kihirdetett, de a hatását újra nem igazolt készítménynél 20 százalékos árcsökkentést rendeltek el. Egyébként - ettől függetlenül - ötévenként kötelező az árak felülvizsgálata, cél a csökkentés. Csak így érhető el, hogy az originális szerek bekerüljenek a tb által támogatott gyógyítási terápiákba - állítja Jean-Philippe Castan, a 60 millió lakosú EU-tagország egészségügyi minisztériumának illetékese.

A franciák 13 éve törvényben írták elő, hogy a termelői árakat mindenki számára átlátható módon kell képezni és mindenki számára elérhetővé tenni. Az árképzést végző költséghatékonyságot vizsgáló bizottság (CEPS) - ebben a gazdasági, ipari, szociális, egészségügyi tárca és a társadalombiztosító képviselői vesznek részt, s munkájukat a transzparenciabizottság és a gyógyszertörzskönyvezést végző testület is segíti - külön-külön tárgyal a gyógyszergyárakkal a tb-támogatást igénylő készítményeik áráról.

A 190 gyógyszercéggel évente ár-volumen megállapodást kötnek. Az idén az előző évhez képest 3,8 százalékos volt a tb-kassza növekménye, a gyártók ennél nagyobb mértékben nem emelhetik az évi forgalmuk értékét. Aki ezt megtenné, annak éves forgalma 70 százalékát kellene visszafizetnie a biztosítónak, ám erre még nem kellett sort keríteni. A megegyezés nem termékre, hanem a cég teljes forgalmára vonatkozik, ezért módjában áll, hogy év közben változtasson a különféle orvosságok árán és mennyiségén. A franciáknál ugyan eléggé sajátos a gyógyszerrendszer, ám alapelveiben nem ütközik az Európai Unió előírásaival. A tb-támogatás csatornáin keresztül sikerült elérniük, hogy a termékek országok közötti szabad áramlását és a szabad versenyt nem sértve védjék a hazai ipart.

A 22 ezer gyógyszertárban forgalmazott 6500 orvosság 10 százaléka otc- (nem vényköteles) termék, a támogatott gyógyszerek árához 35, 65, illetve 100 százalékos támogatást ad a biztosító. Ám a fennmaradó árrészt is csak ritkán fizeti a beteg, hiszen a kötelező alapbiztosítás mellett mindenkinek van kiegészítő biztosítása - ezeket leginkább a munkahelyeken kötik -, így a fennmaradó hányadot a biztosító állja. A gyógyszertárban megvásárolt orvosságot a betegnek kell kifizetni, s az ott kapott számla ellenében 2-3 hét múlva kapja csak meg a pénzt a biztosító(k)tól.

Van még egy lényeges elem a gyógyszer-megtakarítások frontján, ez pedig a kiszámítható árrés. Jelenleg a nagykereskedelmi árrés 14,7, a kiskereskedelmi 25-26 százalék, az általános forgalmi adó pedig 2,1 százalék. Ezek fix árelemek, csupán a termelői ár a mozgó, az alkutól függő rész. Az árréstömeget az originális gyógyszerforgalom alapján számították ki.

A patikusnak kötelező megkérdeznie a betegtől, hogy egy olcsóbbal helyettesítheti-e a doktor által felírt orvosságot, s az igenlő válasz esetén sem jár roszszul. Mert ugyan a kiskereskedelmi árrés degresszív, ám az olcsóbb gyógyszer eladásakor a drága és az olcsó készítmény árréskülönbözetét megkapja. A beteg nem járhat rosszul, mert maga dönti el, hogy mely gyógyszert fogadja el helyettesítésként. Ebben a kiegészítő egészségpénztári lehetőségeit is mérlegeli.

Franciaországban a 18 milliárd eurós gyógyszerpiac értékéből 15 milliárd a patikai vásárlás, a többi a kórházi felhasználás. Jean-Philippe Castantól megtudtuk, hogy az egyre drágább gyógyszerek alkalmazása miatt a kórházakban is a járóbeteg-ellátásban alkalmazott ár-volumen megállapodás megkötését tervezik a gyógyszercégekkel. Terápiás területenként alakítanák ki az elkölthető költség plafonját, amit nem egy termékhez, hanem a cég évi forgalmához kötnék.

nógrádi tóth erzsébet