Fegyverkezési hullám

Hivatalosan is átadták az enyészetnek a rakétaelhárító rakétarendszerek (ABM) korlátozásáról 1972-ben kötött szovjet-amerikai szerződést a múlt héten. Szinte egyidejűleg jelentette be Moszkva, hogy ő viszont az 1993-as START II.-t tekinti semmisnek. Az USA szombaton elkezdte az alaszkai Fort Greeleyben a nemzeti rakétavédelmi program silóinak építését - Oroszország nem közölte új hadi létesítmény alapkövének letételét, de ez nem jelent semmit. Tavaly - jó egy évtizednyi stagnálás után - már 2 százalékkal emelkedtek a globális katonai kiadások, adta hírül a stockholmi békekutató intézet, a SIPRI legújabb évkönyvében.

Pedig a SIPRI nem is vette figyelembe az amerikai nagyvárosokat ért terrortámadás (szeptember 11.) után bejelentett pótkiadásokat, csak a 2000 folyamán elfogadott állami költségvetések idevonatkozó adatait öszszesítette: 839 milliárd dollár. Ebből egyedül az USA részesedett 300 milliárddal, az általa vezetett 15-ös lista országai a számla háromnegyed részét állták; a végösszeg a világ GDP-jének 2,6 százaléka. Ismétlendő: előzetes adatok szerint. Az emelkedés elvitte a GDP globális növekedését, sőt, még egy kicsit annál is többet, miközben az ugyancsak a múlt héten megtartott FAO-csúcson újfent kiderült, hogy a gazdag társadalmak képtelenek GDP-jüknek az ENSZ által kért 0,7 százalékát a szegények segélyezésére fordítani.

Oroszország tavaly 24 százalékkal növelte külföldi fegyvereladásait, s ezzel ebben a rangsorban az első állam lett. A legtöbbért Kína vásárolt fegyvert, de India volt az az ország, amely a legnagyobb arányban - 50 százalékkal - növelte ilyen beszerzéseit. Az amerikai rakétapajzs a következő évtizedben szerény számítások szerint 60 milliárd dollárba fog kerülni, áldásaiból állítólag a szövetségesek is részesednek majd. De mi lesz közben azzal a relatív államközi biztonsággal, amelynek szimbóluma éppen az ABM volt? (SzH)