"Puhított" célkitűzés

A magyar gazdaságban a múlt héten nem egy új adat megjelenését kísérte a legnagyobb figyelem, hanem a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium inflációs "terveinek" összehangolását. E szerint az MNB némileg elnézőbben tekint majd azokra az inflációs kockázatokra, amelyek a meghirdetett 3,5 százalékos céltól ellódítják a drágulás ütemét, azonban szigorú felső korlátnak továbbra is a 4,5 százalékos szintet tekinti. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint egyébként - bár léteznek olyan kockázatok, amelyek mellett 4,5 százalék feletti infláció is elképzelhető - a jelenlegi monetáris kondíciókkal elérhető ez az érték.

Az idén március-májusban 5,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakának értékénél. Ugyanakkor a munkaerőpiac viszonylagos mozdulatlanságára utal, hogy mind a foglalkoztatottak, mind pedig a munkanélküliek száma minimálisan változott az egy év során. Mindkét változás a mintavételi hibahatáron belüli, vagyis származhatott mérési pontatlanságból. Örvendetes viszont, hogy újra csökkenni kezdett a munkapiacon kívüliek (úgynevezett nem aktívak) száma.

Áprilisban jelentősen mérséklődött a kiskereskedelem korábbi hónapokban megfigyelt bővülési üteme. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elsősorban a húsvéti bevásárlások tavalyitól eltérő ütemével magyarázza az elmúlt két hónap dinamikája közötti különbséget: míg 2001-ben az ünnephez kötődő forgalom zömét áprilisban regisztrálták, addig az idén már a tavasz első hónapjában megtörtént a lakossági "roham". Így a valóságos folyamatokról sokkal árnyaltabb képet kapunk, ha a két index átlagát vesszük: ez egyébként nem tér el sokkal az előző hónapok trendjétől.

A külföldi hírek közül elsősorban az egyesült államokbeli GDP-növekedés végleges adata érdemel figyelmet. A végső szám ugyanis nagyobb lett a két előzetes értéknél is. A mostani bővülésnél bő két éve nem volt magasabb dinamika a tengerentúlon, egyértelműen jelezve, hogy véget ért a dekonjunktúra. Ugyanakkor a szakértők továbbra is óvatosak, a második negyedévre csak 2-3 százalékos növekedést várnak. (MI)