A kalács kimazsolázása

Magyarország legnyereségesebb cége a Matáv. A távközlésben egykor monopolhelyzetet élvező társaság egész Kelet-Európát tekintve a rendszerváltás utáni átalakulás, a modernizáció mintapéldája. Mondhatnánk, gazdasági szempontból eminens, hiszen nem sok példa akad arra, hogy a térség legkülönfélébb ranglistáin sorra előkelő helyen végezzen egy szocialista nagyvállalat utóda. Az összképet talán csak az rontja, hogy a magyar közvélemény általános ellenszenvét a mai napig nem sikerült legyűrnie, de ez őszintén szólva inkább arculati, mintsem gazdasági jellegű problémának tűnik.

A Matáv-receptnek számos összetevője van. A kalács hozzávalói közül a legfontosabb a jól időzített magánosítás és a tőzsdei megjelenés volt. A céget akkor adták el, amikor a világpiac még bőven a felfutás időszakát élte, a rangos tulajdonosnak volt ideje és háttere a magyarországi hálózat modernizációjához jelentős pénzeket megmozgatni. A készülő kalácsot időközben sikerült a különféle távközlési ágakban elfoglalt jó pozíciókkal is ízesíteni. Az elegy összeérett, a kemény héj alatti mazsolák több mint fél évvel a piaci liberalizáció kezdete után is dagadnak.

A Deutsche Telekom most mazsolázni kezdett. Legalábbis erre utal az elmúlt időszak néhány megszellőztetett terve. Aligha lehet másképp értelmezni ugyanis azt, hogy a "szupernyereséges" éltanuló leépít több mint ezer alkalmazottat, a német tulajdonos pedig további költségcsökkentést kér, és mérlegeli a eredmények döntő részét hozó mobilüzletág közvetlen átvételét.

Vegyük sorra, mi marad a Matáv logója alatt. Marad egy vezetékes telefonhálózat a mobiltelefonok hatalomátvétele és az internet elterjedtségének hiánya miatt egyre kisebb kihasználtsággal, egyre növekvő versenyhelyzetben. Marad egy kábeltévés cég, melynek érdemi növekedését a törvény lehetetlenné teszi. Marad továbbá egy internetszolgáltató és egy világhálós portál, amely hosszú távon ígéretes, de még sokáig nem képes pótolni az "átcsoportosított" bevételeket. Igaz, egy ilyen sovány Matávnak tényleg nem kell annyi alkalmazott, mint ma.

A német álláspont érthető, a befektetett pénzek hozamát a mostani vészhelyzetben le kell aratni. Mi pedig kezdhetünk azon gondolkodni, hogy melyik cég fog döntő szerepet vállalni a magyar információs társadalom kiépítésében.