A köztünk élő kormányfő

Ha növelni kell a miniszterelnök népszerűségét, végy egy állambiztonsági múltat vizsgáló bizottságot, és hagyd, hogy a célszemély nyílt ülésen nagyra értékelje egykori tevékenységét - némi túlzással akár így is összegezhetők a mostantól valószínűleg egyértelműen leszálló ágba kerülő Medgyessy-ügy tegnapi fejleményei. A kormányfő szinte megdicsőülve jöhet ki az ügyből: ő is, mint annyian mások, élt az előző rendszerben, tudta, hogy az rossz, de hitt javíthatóságában. Nem "ügynökösködött", hanem a (nép)gazdasági helyzet javítása érdekében írt elemzéseket.

A meghallgatásra alaposan felkészült a kormányfő. És környezete is. Persze lehet akár véletlen, hogy a megelőző napokban kiszivárgott, hogy az Orbán-kormány több tagjának is volt állambiztonsági múltja, illetve az is, hogy a meghallgatást követően dőlt el Orbán Viktor vagyonvizsgálati ügye. Sok hűhó semmiért, az ellenzéki képviselők ugyanis nem nehezítették meg igazán Medgyessy helyzetét. A már-már udvariassági versenyre hasonlító légkörben pedzegették ugyan, hogy azért talán mégsem ugyanaz egyszerű közemberként keresni a boldogulást adott viszonyok között, illetve egy diktatúra felső vezetésében és állambiztonsági szolgálatánál szerepet vállalni, de a kérdésekre adott, "közös a múltunk" mottóval illethető válaszokat többször mintha beletörődéssel vették volna tudomásul. A kormányfő pedig nem alaptalanul apellálhat a társadalom többségében a negyven év megítélését érintően meglevő ambivalens érzésekre.

Tegnap ismét bebizonyosodott: az előző rendszerrel való együttműködés határvonalainak meghúzása - ha úgy tetszik, sajnos - már csak elméleti fejtegetésekben, szűkebb politikai elitek vitáiban kaphat helyet. A napi politikai küzdelmekből, mint életlen fegyver, azonban lassan kikopik.