Jó hírek és kérdÕjelek

Az inflációhoz kapcsolódó számok, események kötötték le leginkább a makrogazdasági hírek iránt érdeklÕdÕket a múlt héten. A kedden megjelent fogyasztóiár-statisztika 4,6 százalékos júliusi árszínvonal-emelkedést mutatott, ami újabb történelmi mélypontot jelent.

Az adat az optimistább piaci várakozásokat igazolta, hiszen a konszenzus a nyár eleji szinttel megegyezÕ, 4,8 százalékos árindex volt. Az elmozdulás több egyszeri hatás következménye, fÕként az élelmiszerárak (elsÕsorban a zöldség- és gyümölcstermékek esetében) immár három hónapja tartó mélyrepülése okozza a dezinfláció folytatódását.

Éppen ezek egyszeri, sokkszerÛ jellege miatt gondolja sok szakértÕ úgy, hogy a trend megtorpan, sÕt rövid idÕre meg is fordul. Erre utal az is, hogy a drágulás "tehetetlenségét" jobban mutató, a szezonális hatásokat és a hatósági árdöntéseket kiszÛrÕ maginfláció az utóbbi hónapokban már jóval visszafogottabb ütemben csökkent, jelenleg pedig 5,6 százalékon - tehát egy százalékkal magasabban - áll.

Az elmúlt hónapok látványos dezinflációja ellenére a szakértÕk a következÕ egy-másfél évben számtalan olyan kockázati tényezÕt látnak, amely megakaszthatja az árdinamika csökkenését. Az erÕteljes bérkiáramlás a keresletérzékeny áruk drágulását okozhatja, további kockázati tényezÕt jelent az olajárak alakulása is. Abban megegyeznek a szakértÕi vélemények, hogy az év utolsó negyedében emelkedni fog az index, az idei decemberre vonatkozó jegybanki inflációs célt azonban - úgy tÛnik - így sem fenyegeti veszély.

Így látja ezt a jegybank is, amely legfrissebb inflációs jelentésében új prognózisokat közölt. Ez év decemberében 5,1, a következÕ esztendÕ végén 4,3 százalékos drágulást vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eszerint az idén a korábbi elÕrejelzésnél kisebb inflációra számít az MNB, ami a reguláció (központi ár- és adódöntések) és egyéb külsÕ tényezÕk (mint például a dollárgyengülés) következménye. A következÕ évre azonban megemelte prognózisát a jegybank, 3,4-rÕl 4,3 százalékra. Az új prognózisok a kormány középtávú programjában foglaltak figyelembevételével készültek, így például az MNB feltéltelezi, hogy jövÕre már fiskális szigorítás következik be, illetve bízik abban, hogy az érdekegyeztetési tárgyalások után 5 százalékot meg nem haladó bruttó bérnövekedés lesz 2003-ban. Az új prognózis egyébként még mindig optimistának számít a piaci várakozásokhoz képest, az elemzÕk ugyanis egyelÕre nem tartják valószínÛnek, hogy teljesül a 2003-as inflációs cél.

Optimistább a jegybank a piacnál a tekintetben is, hogy az idei laza fiskális politika lakossági fogyasztást élénkítÕ hatásának következtében magasabb GDP-növekedésre számít: az idén 3,8, jövÕre 4,7 százalékos bÕvülést valószínÛsít a monetáris politika irányítója. (MI)