Késői kapcsolás

A magyar telefoncégek jövőre leghamarabb valamikor tavasszal tudják meg azt, hogy az egymás közötti elszámolásban január 1-jétől milyen árakat alkalmaznak. Ennek oka az, hogy - figyelem - a Hírközlési Felügyelet közbeszerzési eljárással most tenderezteti azokat a tanácsadó cégeket, melyek közül a nyertes majd útmutatót adhat ahhoz, hogy az árak kiszámolásának módszere milyen legyen. Ha megvan a pontos módszer, már csak számolni kell a cégeknek, és a tárgyalóasztal mellett módosítani az egymás közötti szerződéseket.

Üzleti szempontból nem történik tragédia, a társaságok már nem először számolnak el egymás között visszamenőleges hatállyal. A mostani helyzet mégis különbözik az előzőektől. Eddig ugyanis a szabályozó és a piaci szereplők főként azon vitatkoztak, hogy az adott évben mennyivel emelhetik a díjakat. Most viszont az új módszernek a nemzetközi tapasztalatok alapján alacsonyabb díjakat kell hoznia.

Ezek az összekapcsolási díjak csak kismértékben vannak hatással a telefontarifákra. Kétségtelen azonban, hogy az olcsóbb összekapcsolás olcsóbb telefonálást eredményez, és serkenti a versenyt. Mindezt tehát nem januártól, hanem majd valamikor tavasztól.

A hatóságnak nem volt kapacitása arra, hogy az árképzési folyamatot előbb beindítsa. A piac felszabadítása óta eltelt nyolc hónapban a testület döntőbizottsága nem kevesebb mint 31 vitás ügyet kapott a szektor cégeitől. Ezek között nem egy olyan van, amelyik alapvetően meghatározhatja az egész piac és szereplőinek jövőjét. A cégek jól tudják, hogy a következő évek lapjait most osztják, és olyan lázasan helyezkednek, hogy átlagban minden harmadik HíF-határozatot bíróságon támadnak meg.

A csúszás miatti hatósági védekezés tehát érthető, de nehezen fogadható el. Ha ugyanis a kérdéses számítási módszerre vonatkozó miniszteri irányelv januárban megjelent, és a kormány komolyan gondolja a távközlési verseny beindítását, illetve a tarifák csökkenésének szükségességét, akkor figyelhetett volna erre a határidőre.

A háztartások várhatóan nem vesztenek jelentős összegeket a késés miatt. Azt azonban a szabályozók és a törvényalkotók is sejtelmesen szokták mondogatni, hogy a különböző díjak közötti filléres kérdések az érdekelt cégek mérlegeiben hat-nyolc számjegyű átrendeződést okozhatnak.