MinÕségi váltás kell a vagyonkezelésben

A mindössze 32 éves Kovács Zsolt a magyar vagyonkezelési szakma azon generációjának tipikus tagja, akik karrierjüket már ezen a területen kezdték, és a piac fejlÕdésével együtt ismerhették meg az örökké változó tevékenység csínját-bínját. Az ING VagyonkezelÕ új vezérigazgatója nagy kihívás elé néz, hiszen nem akármilyen elÕdöt kell pótolnia. Salgó István a Pénzügyminisztérium állami vagyonkezelésért felelÕs helyettes államtitkára lett. Kinevezését a holland tulajdonos is nagy szakmai sikereként értékelte, hiszen a hazai vagyonkezelÕk közül az egyik legnagyobb tekintéllyel rendelkezÕ vezetÕ került a közigazgatás kiemelt posztjára.

Persze az ING-csoport nemzetközi súlya is magasra emeli a mércét. Az 530 milliárd dolláros kezelt tÕkével az elsÕ tízben vannak a világ aktív vagyonkezelÕi között. A mintegy 300 milliárd forintos kezelt tÕke pedig a magyar piac második legnagyobb szereplÕjévé emelte az ING-t. EbbÕl közel 220 milliárd forint a biztosítói tÕke, míg 80 milliárd túlnyomórészt önkéntes és magán-nyugdíjpénztári vagyon. A cég a kezelt magyar részvényvagyon tekintetében piacvezetÕnek számít.

Az ING nemzetközi vagyonkezelésében fele-fele a csoporton belüli és kívüli mandátumokkal kezelt tÕke aránya. Kovács Zsolt a helyzetet reálisan értékelÕ tulajdonosi döntésnek tartja azt, hogy Magyarországon nem állítanak fel ilyen követelményt. A hazai piac fejlÕdésében ugyanis dominánssá váltak a banki és biztosítói hátterÛ szereplÕk, így az ezektÕl független vagyontömeg a teljes piac 15 százalékát sem adja. Úgy látja, hogy ezzel párhuzamosan a vagyonkezelés ára lett a piaci szereplÕk közötti verseny lényegében egyetlen területe, és egyre kevésbé esik szó minÕségi standardokról, jövÕképekrÕl és befektetési politikákról.

Az elvárások így sem szolidak, hiszen az ING a csoport magyar szakembereitÕl is a nemzetközi színvonalat kívánja meg. Elvi jelentÕségÛ, hogy a vagyonkezelÕ által megvalósított befektetési politikát nem az ügyfél típusa (biztosító, vállalat, pénztár) határozza meg önmagában, hanem azt az ügyfél saját igényei szerint kialakított benchmark szabja meg. A piac más szereplÕivel ellentétben kevésbé kell kompromisszumot kötni a túlzottan rövid távú hozamelvárások érdekében.

Kovács Zsoltnak a hazai vagyonkezelés fejlÕdési távlatairól igen markáns véleménye van. Szerinte hosszabb távon nem képzelhetÕ el a minÕségi fejlÕdés az alacsony kockázatú pénzpiaci instrumentumok alkalmazásával. A kockázatok rövid távú értékelését azért is félrevezetÕnek tartja, hiszen míg legalább az elmúlt években a részvénykitettség mértéke volt a kockázatvállalással kapcsolatos stratégiai kérdés, addig az idén már a hosszabb futamidejÛ kötvények alkalmazásánál is felmerülnek kételyek az ügyfelek részérÕl az idei év eredményességét illetÕen.

MeggyÕzÕdése, hogy új szemléletre van szükség a hazai vagyonkezelésben, a túlzottan befelé fordulás ugyanis hoszszabb távon nem lehet sikeres. Õk készen állnak a portfóliók "színesítésére" a külföldi értékpapírokkal, kockázati alapokkal vagy akár közvetett ingatlanbefektetésekkel is. A megbízást azonban az ügyfél adja, a vagyonkezelÕ feladata - a megbízás keretei között - a sikeres befektetési döntések meghozatala. Így a fejlÕdés kulcsa az ügyfelek minél szélesebb körÛ ismeretekhez, piaci lehetÕségekhez való hozzájuttatása lesz.