Valamelyest javuló ipari teljesítmény, ellentmondásos adatok a külső egyensúly alakulásáról - nagyjából így foglalható össze a múlt héten napvilágot látott, az első fél évet lezáró makrogazdasági adatok tanulsága.
Júniusban 1,4 százalékkal növekedett az ipar Magyarországon az előző hónaphoz viszonyítva, így az első hat hónapban az átlagos éves bővülés 1,1 százalékos volt. A nyár eleji adat valamivel jobb a piaci várakozásoknál, ennek ellenére a szakértők többsége kételkedik abban, hogy a számok a várva várt fellendülést mutatnák. Az elsősorban a kivitelre szakosodott szektor exportmegrendelései igen alacsony szinten állnak, a belső ipari kereslet pedig több éve stagnál. A konjunktúra csak a világgazdasági helyzet jobbra fordulásától várható.
Jelentős külső egyensúlyromlást mutat a folyó fizetési mérleg első fél éve, annak ellenére, hogy júniusban átlagosnak tekinthető 403 millió eurós hiány keletkezett. A hat hónap negatív szaldója így is 1,8 milliárd euróra rúg, az elmúlt hat esztendő messze legmagasabb időarányos hiánya.
Az egyensúlyromlás alapvetően két tényező következménye. Egyrészt az áruimport dinamikája meghaladja az exportét, másrészt a korábbi években sikerágazatnak számító turizmus az idén 70 százalékkal kisebb többletet produkált, mint tavaly. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy várhatóan a következő hónapokban (amikor hagyományosan a turisztikai főszezon jó teljesítménye fordítja többletbe a folyó mérleg egyenlegét) a Magyar Nemzeti Bank statisztikájában fokozottan érződik majd az alacsony beutazási kedv folyó mérleget érintő hatása.
A fentitől jelentősen eltérő képet mutat az egyensúlyi viszonyokról a külkereskedelmi mérleg. Az első fél év összesített hiánya jelentősen alulmúlja az elmúlt évek időarányos egyenlegeit. Az idén az 1,5 milliárd eurót sem éri el a deficit mértéke, ugyanakkor tavaly az első hat hónapban majdnem 2 milliárdos negatív szaldóról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.
Ez év decemberében 5,1, a következő év végén 4,3 százalékos infláció várható - adta közzé új előrejelzésé a jegybank. A 2002 decemberére szóló prognózis optimistább, mint a legutóbbi volt, a következő évre azonban megemelte előrejelzését a monetáris politika irányítója, a korábbi szám 3,4 százalék volt.
Az új prognózisok már tartalmazzák a kormány középtávú programjában foglaltakat. Ez a pálya nincs ellentmondásban a kitűzött dezinflációs célokkal, így 2003-ra a cél továbbra is 3,5+/-1 százalékos éves drágulás - szögezi le a jegybank. A továbbiakban azonban aszimmetrikus módon reagál a pénzromlást befolyásoló gazdasági folyamatokra: így a jegybank "tolerálja a 4,5 százalékot meg nem haladó inflációs szint kialakulását". (MI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.