Nagy borúra kis derű
Nem sok köszönet volt a múlt heti adatdömpingben, hiszen ezek szerint a gazdaságban zajló folyamatok csaknem mindegyike roszszabb irányba halad, mint azt korábban a piac gondolta volna.
A második fél évben a GDP-növekedés 3,1 százalékos volt, ami ugyan hajszállal magasabb, mint az előző negyedévi bővülés, de az élénkülés mértéke elmaradt a várakozásoktól. Ahhoz, hogy a kormányzati várakozások alsó határának számító 3,5 százalékos éves növekedés megvalósuljon, a második fél évben 3,8 százalék körüli GDP-bővülés lenne szükséges, a mostani adatokból azonban úgy tűnik, hogy a harmadik negyedben sem várható már jelentős élénkülés. A pesszimizmust a beruházási adatok is alátámasztják: a feldolgozóipari szektor felhalmozása a második negyedévben majdnem 10 százalékkal esett vissza, az összesített mutatót a lakásépítéssel összefüggő tevékenységek, illetve az állami fejlesztések húzták felfelé.
Az élénkülés elmaradásának fényében különösen aggasztónak tűnhet a külső és belső egyensúlyi helyzet folyamatos és látványos mértékű romlása. Az év első hét hónapjában összesen már 1,97 milliárd eurónyi deficit halmozódott fel a folyó mérlegben, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb időarányos eredmény. A jelentős romlás két fő tényezőre vezethető vissza. Az egyik az áruimport meglódulása, a másik fontos összetevő a turizmus gyengélkedése; eddig mintegy 30 százalékkal kevesebb jövedelem áramlott be hazánkba beutazások révén, mint tavaly.
A kedvezőtlen gazdasági folyamatokra a költségvetés augusztusi számai is bizonyítékot szolgáltattak. Az első nyolc hónap hiánya 30 százalékkal meghaladja az egész évre tervezett deficitet, így az is kérdéses, hogy tartani tudja-e a kormány az 5,5-6 százalékos GDP-arányos hiányra vonatkozó terveit. Az államháztartás pozícióját és a folyó fizetési mérleg hiányának mértékét látva a szakértők fordulatot sürgetnek a gazdaságpolitikában.
A hét elején megjelent, kifejezetten rossz makrogazdasági adatok után kellemes meglepetést okozott az ipari termelés júliusi alakulása. Az előzetes adatok szerint az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal növelte teljesítményét a szektor, és ez azt jelenti, hogy az év első hét hónapjából csupán egy olyan volt, amikor havi alapon visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyéves változást mérő index még magasabb: előző év júliusához képest 5,1 százalékos a bővülés. Mindez arra utal, hogy a kedvezőtlen külső feltételek ellenére az ipar kitart. Feltehetően az exportteljesítmény növekedése áll a szektor eredménye mögött, ami annak fényében különösen szép teljesítmény, hogy a legfőbb külkereskedelmi partnernek számító Németország konjunktúraindexe folyamatosan esik. (MI)
