Romló várakozások

Kevés makrogazdasági adat látott napvilágot a múlt héten, a közgazdászok figyelme inkább az év legnagyobb szakmai fórumára, a közgazdász-vándorgyűlésre irányult.

A következő években a kormányzat célja a fenntartható gazdasági bővülés - hangoztatta Medgyessy Péter miniszterelnök Szegeden, a rendezvény megnyitóján. Az idén 3,5, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedést tervez a kormány. Ezek a számok a nemrég elfogadott makrogazdasági pályában megjelölt adatok alsó határán vannak.

A magyar gazdaság jelenlegi állapotával kapcsolatban több aggasztó tényezőt is felsorolt Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank főtanácsadója. A legfontosabbnak a folyó fizetési mérleg hiánya növekedésének ütemét nevezte meg, amelynek oka elsősorban az államháztartás erősen expanzív jellege. Éppen ezért a gazdaságpolitikának a következő időszakban a fiskális szigort fel kell vállalnia Antal vélemyénye szerint.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint indokolt a következő évekre szóló 5 százalékos bővülési ütem feltételezése. Ezt támasztja alá a termelési erőforrá-sok hatékonyságának emelkedése, amelyet az uniós csatlakozás után megnövekvő transzferek tovább emelhetnek. Azt ő is elismerte, hogy a fizetési mérleg hiányának szerkezete nem jó, viszont úgy vélte, jövőre egy esetleges további romlás sem lenne feltétlenül kedvezőtlen, ha azt a nemzetközi konjunktúra javulása, így a magyar gazdaság fellendülése magyarázná.

Magyarország reálértelemben 1996-tól kezdve a csatlakozni kívánó országok közül a leggyorsabb ütemben zárkózik fel az EU-hoz, mondta Oblath Gábor, a Kopint-Datorg tudományos tanácsadója. Szerinte az infláció csökkentése nem járna a gazdasági növekedés mérséklődésével, mivel megkönnyítené az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozást, amely növekedési többletet generál. Ám ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a monetáris és fiskális politika együttműködése és a költségvetési szigorítás.

Nagyjából hasonlóan érvelt Járai Zsigmond jegybankelnök is, aki a vándorgyűlés záróbeszédében az euró Magyarországon történő minél korábbi bevezetése mellett szólt. A közös valuta bevezetésének haszna szerinte felülmúlja annak költségeit, így 0,6-0,9 százalékos éves bővülési többlet remélhető a csatlakozásból. A pénzromlás esetleges felpörgetése a gazdasági és monetáris unióhoz történő csatlakozás időpontjának eltolódásával járna - figyelmeztetett Járai, ugyanakkor elismerte, hogy az infláció gyors leszorítása növekedési áldozattal jár. (MI)