Vezethetett már F-16-ost is
Egy repülés közeli cégnél egyáltalán nem meglepő, hogy a vezetők előélete is ehhez az ágazathoz kötődik. Szomora Sándor egy olyan társaságnál lehetett marketingfőnök, amely már a rendszerváltás utáni néhány évben nyugati piacra dolgozhatott, s ennélfogva sokkal jobban megedződött, mint mások. Nyilván ez a háttér segített a pénzügyi sikerekben is, amikor a teljesen a Malév tulajdonába került Aeroplex cég egészét kellett irányítani. Volt olyan év, amikor egymilliárd forintos forgalmat értek el, főleg olaszországi megrendelések nyomán. Vélhetően erre figyelt fel a Lufthansa Technik, készülődve közép-európai bázisának létrehozására.
Nem érzi alárendeltnek magát, a helyettesség fontos beosztás, ami természetes egy 85 százalékban külföldi tulajdonú társaságnál. Az ilyen vegyes vállalatoknál azonban meghatározó a helyi vezető, a szálláscsináló, aki megteremti a hátteret a hoszszú távú működéshez. Erről is beszélgettek, amikor először leültek egy sör mellett ír származású főnökével.
Szerencsésnek mondja magát, hiszen az elmúlt években "építkezhetett", miközben a légi közlekedésben működő cégek túlnyomó többsége a megszorító intézkedések miatt az elbocsátásokkal vagy a tervek elhalasztásával foglalkozott. Egy jobbára fiatalokból álló csapatot kellett létrehozni. Ezt természetesen folyamatosan motiválni kell - nem anyagi természetű dolgokkal is. Például azzal, hogy hadat üzen a hivatalosságnak, a feszességnek és a bezártságnak. Aki akar, a szünet idején kimehet az épületből és leheveredhet a fűre. Irodák ugyan vannak, de mind üvegfalú, a sallangmentesség a főnökök közvetlen környezetére is jellemző. Másrészt ugyan valóban a cégépítés korszaka a mostani, fölöslegesen költekezni azonban nem lehet, a német anyacég minden fillérre odafigyel.
Lemezlakatos máshol is lehet valaki, akár több pénzért is, de ha megvan a repülésvénája, ne menjen tovább - mondja, utalva arra, hogy miért érdemes a Lufthansánál dolgozni. Hozzáfűzi még, hogy a munkanélküliséggel is megterhelt mai Magyarországon igencsak vonzó lehet egy olyan cég, amelyiknek 8-10 évre előre megvannak a megrendelései, és biztos távlatot képes felkínálni a belépő szakembernek.
Ha jellemeznie kellene magát, csak másodszor említené a két diplomáját és a nyelvtudását. Elsőként arra térne ki, hogy mástól mit tanult az évek során. Itt a lockheedes korszakra gondol először. Frank Duwer fölkarolta és elvitte mindenfelé a világon, egyebek között a Boeinghez is, ahol olyan műszaki berendezéseket is megmutatott, amik akkoriban a hírhedt COCOM-listán voltak. A Lockheed, persze, már akkor is egy globális cég volt. A soknemzetiségű, állandóan változó környezetben végzett munka erős beleérző képességet és végtelen rugalmasságot feltételezett. Előbbit kevésbé, utóbbit viszont annál inkább át lehetett venni. A Malévnél volt, akitől diplomáciát, mástól pedig műszaki vezetési tapasztalatokat lehetett ellesni, ez is jól jön a vezetői munkában.
Többször nekivágott már az igazi vezetésnek is, ott fönn a magasban. Ebben közeli barátja, a világbajnok Bessenyei Péter is segítette, de mindeddig nem szerezte meg a szakszolgálati engedélyt, egyedül tehát nem repülhet. Mint mondja: még tanoncnak sem hívná magát, és egyébként is többet ért hozzá annál, hogy amatőr legyen. A szimulátort persze kipróbálta, még F-16-ossal is repült.
