Az ír igenre várva

A korábbiaknál csendesebb héten vagyunk túl, legalábbis ami a makrogazdasági történéseket illeti. Az ipari termelés visszatért korábbi jól megszokott stagnálásához, a külkereskedelmi mérleg alakulása előtt pedig egyre tanácstalanabbul állnak a szakértők. Eközben a gazdasági szereplők jó része már csak az ír népszavazás végeredményére figyel.

Augusztusban az előzetes adatok szerint az ipar 2 százalékkal gyengébben teljesített, mint egy hónappal korábban. A termelés volumene szűk egy százalékkal az egy évvel ezelőtti szintet is alulmúlja. A friss adatok arról árulkodnak, hogy a pesszimista szakértőknek lett igazuk, akik kételkedtek, hogy az elmúlt hónapok enyhe ipari élénkülése tartós folyamat lehet. Az év elejétől öszszességében kisebb fellendülést sugalltak az adatok, aminek az volt az oka, hogy az exportértékesítések kissé megugrottak.

A nyár végén az előzetes adatok szerint közel 300 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az év elejétől halmozott deficit 2,1 milliárd euró, ami kisebb, mint a megelőző két év időarányos passzívuma. A vámstatisztika alapján készített külső egyensúlyi mutató kifejezetten kedvező. Az első nyolc hónapban az (euróban számított) áruexport átlagos növekedési üteme 2,5 százalékponttal meghaladja az importdinamikát.

Az idén a külső egyensúlyi mutatók nagy fejtörést okoznak a szakértőknek, ugyanis a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlegben található árudeviza-mérleg egyenlegeiben, illetve a forgalom dinamikájában jelentős különbségek találhatók. A differencia olyan nagy, hogy a gazdaság egyensúlyi viszonyaival kapcsolatban gyakorlatilag két különböző kép is él: a vámstatisztika szerint a magyar gazdaságot alig érinti a világgazdasági pangás, és a belső kereslet sem okoz nagy importbeáramlást, a pénzforgalmi alapon készülő kimutatások viszont jelentős egyensúlyromlásról számolnak be. A két mérleg közötti ellentmondás jelentőségét tovább növeli, hogy jövőre a tervek szerint az áruforgalmon alapuló külkereskedelmi mérleg kerül a folyó fizetési mérleg árudeviza sorának helyére.

A héten valamelyest gyengült a forint, ez azonban nem annyira a témával kapcsolatban időről időre fellángoló politikai vita következménye, mint inkább a hét végi ír népszavazás előtti bizonytalanságé. Bár az Európai Unió épp a múlt héten deklarálta hivatalosan, hogy hazánk is azon tíz állam között van, amelyek 2004-ben az integráció tagjai lehetnek, az ír referendum kedvezőtlen kimenetele egyes vélemények szerint eltolhatja a csatlakozás időpontját. Ez - az utóbbi idők gyenge makrogazdasági mutatóival és a dél-amerikai gazdasági helyzet bizonytalanságával együtt - a forint árfolyamára is igen kedvezőtlen hatással lehet. (MI)