Titokban tudják

Orbán Viktor kezdte, amikor megszabta az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítás támogatásának feltételeit. Ezzel egyszersmind felkínálta a lehetőséget a koalíció politikusainak, hogy önmagukat rettenthetetlen européerként, az ellenzéket a haladás felelőtlen kerékkötőjeként ábrázolják. Pedig van két téma, amelyek esetében nincs helyük pártpolitikai szempontoknak. Az egyik a határon túli magyarok, a másik az európai integráció ügye. Kezelésük, kommunikációjuk körültekintést és bölcsességet kíván. Csakhogy a jelek szerint választások előtt nem jut szerep a körültekintésnek és a bölcsességnek.

A kormányoldal minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy a saját európaiságával szembeállított önérdekű szűklátókörűség ellentétpárjának képét stilizálja. Prominensei eközben észre sem veszik, hogy semmivel sem kevésbé agresszívek, mint ellenfelük. Mind markánsabban mutatkoznak meg a módszerek, amelyek használatától - úgyszólván hagyományosan - ők sem óvakodnak. Nem kompromisszumot keresnek, hanem figyelmeztetnek és fenyegetnek. Orbán Viktor néhány éve azt mondta, ellenzék nélkül is működik a Ház. A mostani kormány igazságügy-minisztere kijelentette: az alkotmánymódosítás benyújtásának nem feltétele az előzetes pártközi egyeztetés. Tényszerűen mindkét állítás igaz. Egyik sem demokratikus. Nincs közöttük különbség.

Közben itt is, ott is tisztában vannak azzal, hogy a megegyezésnek nincs alternatívája. Egy előre hozott választásnak - amiről Kovács László csupán taktikai megfontolásokból beszélt - nem lenne győztese. Mint ahogy az uniós csatlakozás akadályozásából sem húzhatna hasznot senki.

A politikusok zöme ma még titkolja, hogy tudja ezt. Egyvalamiben bízhatunk: október 20-a után már nem a kampányszempontok lesznek az elsődlegesek.