Amerikából jöttek

Medgyessy Péter csapatát az üzleti szféra képviselői is erősítették, mégpedig nem csak protokolláris jelleggel. Számos rendezvényre, fórumra elkísérték a miniszterelnököt, ami alkalmat biztosított arra, hogy a legszakavatottabbak első kézből adjanak információt a privatizációs lehetőségekről s egyéb befektetési, kereskedelmi, üzleti kérdésekről.

Mindez nem véletlen, s nem csak annak szólt, hogy az Egyesült Államok kiemelkedően fontos partner Magyarország számára.

A látogatás - bizonyos értelemben - kényes időpontban zajlott, akkor, amikor Magyarország az Európai Unió küszöbéhez érkezett. Ezért is fontos Budapestnek annak demonstrálása, hogy EU-tagság ide, európai kapcsolatok oda, az USA jelentősége Magyarország számára mit sem változott-változik. Akár szimbolikusnak is mondható, hogy a magyar kormányfő franciaországi hivatalos látogatásáról egyenesen repült az óceán túlsó partjára. (Habár - ismerve a magas szintű hivatalos látogatások szervezésének milyenségét - kétségtelenül jó szerencsére is szükség volt egy ilyen időzítéshez.)

Nemcsak azért kiemelkedő Budapest számára az amerikai kapcsolat, mert nem árt jóban lenni az USA-val mint a világpolitikát s a világgazdaságot meghatározó hatalommal - a rendszerváltó Magyarország üzleti, befektetői, kereskedelmi téren már ezer szállal kapcsolódott össze az Egyesült Államokkal. Elsősorban a tőkebefektetéseknek, s az abból "lecsapódó" kereskedelmi felfutásnak köszönhetően váltak évről évre szorosabbá a két gazdaság kapcsolatai. Amelyek - a két ország nagyságából, súlyából fakadóan - természetesen eltérő jelentőséggel bírnak ott és itt. Számunkra mindenesetre maga az amerikai üzleti jelenlét is meghatározó, az amerikaiak számára pedig Magyarország mint az EU leendő tagja s így a több száz milliós európai piac elérésének terepe, illetve mint - geopolitikai elhelyezkedésünknek megfelelően - az EU leendő keleti és balkáni határa számít.

Mindenesetre tény: a piacgazdaság kialakítása, a magyar ipar szerkezetváltása, a valódi pénzügyi szféra kifejlődése nehezebben és lassabban ment volna amerikai tőke nélkül. Elég, ha arra gondolunk, hogy a Matáv fejlesztéséhez az Ameritech International 863 millió, a Westel 900 cégben a mobiltelefon-hálózat kiépítéséhez a US West 330 millió dollárral járult hozzá. A Magyarországon megtelepedett külföldi működőtőkének egyébként mintegy harmada amerikai eredetű, ráadásul az egyesült államokbeli tőke már a rendszerváltás korai szakaszában megjelent a magyar gazdaságban. (1993-ban például egyetlen év alatt 2,3 milliárd dollárt fektettek be amerikai cégek nálunk.) A teljesség igénye nélkül: olyan nevek szerepelnek a magyarországi amerikai befektetők listáján, mint a General Electric (amely a maga 1,1 milliárd dollárjával az eddigi legnagyobb magyarországi külföldi befektető), a General Motors, a Ford, a Guardian Glass, a Coca-Cola, a Columbian Chemicals, az IBM, az Alcoa, a Philip Morris, a Sara Lee. Mint ebből a felsorolásból is látható, az amerikai tőke a magyar gazdaság szinte minden területén megtalálható; persze vannak preferált területek is, mint a számítástechnika és az autóipar. Örvendetes az is, hogy a multik mellett viszonylag nagy számban vannak már jelen a kis- és középvállalkozások is, azaz az óriásbefektetésektől a jóval kisebb pár milliósig minden megtalálható a palettán.

Ezek az amerikai befektetések komoly szerepet játszottak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok folyamatos fejlődésében. Az Egyesült Államok Magyarország első számú tengerentúli kereskedelmi partnere: az exportpiacok sorában az 5., az import szempontjából pedig a 7. helyet foglalja el a toplistán. (Hazánk az USA külkereskedelmi partnereinek rangsorában az 50.) A fejlődést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 1992-ben a magyar kivitel közel 343 millió dollárt, az USA-ból származó behozatal pedig 323 millió dollárt tett ki; tavaly exportunk már meghaladta az 1,5 milliárd dollárt, s importunk is közelítette ezt.