A "szuperhármas"

Nem csekély kavarodást okozott Brüsszelben az EU jövőbeni alkotmányára vonatkozó bizottsági tervezet. Nem volt ugyanis azonnal világos, hogy valójában két különböző dokumentumról van szó: az egyik a hivatalos változat, amelyet a testület minden tagja jóváhagyott, a másik pedig a Romano Prodi elnökből, valamint Antonio Vitorino és Michel Barnier biztosokból álló "szuperhármas" által kidolgozott és az előbbinél sok tekintetben radikálisabb, nem hivatalos változat. Az ebben foglaltak - ahogy azt a kezdeti zűrzavar után Prodi is kénytelen volt elismerni - nem a testület egészének véleményét tükrözik.

Bár a konkrétumok terén jelentős különbségek vannak, mindkét dokumentum az unió nemzetek feletti jellegének erősítését célozza, és emiatt azonnal éles kritikákat váltott ki több meghatározó tagállam részéről. Dominique de Villepin francia külügyminiszter kiállt a hatalommegosztás jelenlegi rendszere mellett, amelynek értelmében a külügyek, az igazságügy és a védelempolitika terén a tagállamok kezdeményezhetnek. A brüsszeli tervezet szerint ezeken a területeken a bizottság kezébe kerülne a kezdeményezés joga, a tagállamok a NATO-szerződéshez hasonló kölcsönös védelmi klauzulát fogadnának el, és a közös akarat képviseletére a testület egyik alelnökét az EU "külügyminiszterévé" neveznék ki. Ez nemcsak Párizs, hanem London számára is elfogadhatatlan.

A bizottság egyelőre mindössze azzal vigasztalódhat, hogy az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége kedvezően reagált a tervezetre. Számítani lehet azonban arra is, hogy a Brüsszelt hagyományosan a "nagyok" ellensúlyának tekintő kisebb tagországok körében is megértés fogadja majd a további központosítás gondolatát. Kérdés ugyanakkor, hogy a tagjelölt országok hogyan viszonyulnak a brüszszeli tervhez. (TG)