Elmaradt a trendforduló

Tovább folytatódtak a kedvezőtlen trendek a magyar gazdaságban - erről tanúskodtak a múlt héten megjelent makroadatok. Nem történt változás abban sem, hogy a monetáris politikával kapcsolatban erős fenntartásokat fogalmaznak meg az érdek-képviseleti csoportok.

Bár az előzetes adatoknál valamivel jobbak lettek az októberi ipari termelésről szóló számok, ez nem módosított azon a tényen, hogy az ősz közepén szeptemberhez képest kissé visszaesett a szektor teljesítménye. Az ipari termelés az utóbbi hónapokban stagnálás közeli állapotban van, a havi emelkedések és csökkenések követik egymást, de a teljesítmény gyakorlatilag alig haladja meg a 2001. esztendő elején mért szintet. A szektor csak a külső konjunktúra beindulásától remélheti az újabb fellendülést. Az ipartól statisztikailag elkülönítve kezelt építőiparra viszont ez idáig hatott a felpörgetett belső kereslet. Az októberi számokból viszont úgy tűnik, véget ért a választási év az építőiparban: 4 százalékkal kisebb volt az ágazat teljesítménye, mint egy hónappal korábban, a 12 havi változást jelentő mutató pedig az idei legalacsonyabb növekedést mutatja. Igaz, a bővülés üteme még mindig két számjegyű, de az adatokból világosan látszik, hogy az építőipar visszaáll arra a dinamikára, ami a központi, illetve önkormányzati beruházások választások utáni hagyományos leállásával magyarázható. Az így is viszonylag magas dinamikát a töretlen lakásépítési kedv magyarázza - még egy ideig. Az építési engedélyek számának alakulása ugyanis világosan mutatja, hogy lassan itt is beáll a piac.

Ha az építőiparban nem is, a keresetekben még érezteti hatását a költségvetési expanzió. Az év első tíz hónapjában 13 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetgazdasági bérkiáramlás az utóbbi hónapokban folyamatosan gyorsul, ami elsősorban a közalkalmazottak 50 százalékos illetményemelésének köszönhető. Októberben a költségvetési szektor egészében 30 százalékkal magasabbak voltak a keresetek, mint egy évvel korábban. A versenyszektor sem akar nagyon lemaradni: októberben 3200 forinttal nagyobb volt az átlagkereset a magánszférában, mint az ősz elején. Ez azért érdekes, mert a hazai vállalatok jelentős része versenyképességi gondokkal küszködik, a termelékenység 3-5 százalékos növekedése pedig semmiképpen nem indokol 10 százalék feletti reálbér-emelkedést.

Ez kihat a külső egyensúlyi folyamatokra is: jelentős deficittel zárt a folyó fizetési mérleg októberben. A 231 millió eurós hiány háromszor nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, és nagyjából ugyanekkora a szorzó, ha az első tíz hónap összesített hiányát nézzük.

A romláshoz nagyjából egyforma arányban járult hozzá az idegenforgalom világszerte megfigyelhető pangása és az árumérleg romlása. Utóbbi annak tulajdonítható, hogy az import növekedési üteme gyorsabb, mint a kivitelé. Kedvező fejlemény viszont, hogy az export a várakozások ellenére sem tört meg, sőt ebben az évben folyamatos emelkedést mutat. Októberben például 20 százalékkal nagyobb volt az áruexport, mint egy évvel ezelőtt. A növekvő hiány egyértelműen eladósodással jár, hiszen a nem adósságot generáló finanszírozási tételek a hiány negyedét fedezik. Az eladósodás elsősorban az államháztartást jellemzi, olyanynyira, hogy hosszú idő után az idén újra emelkedni fog az államadósság/GDP hányados. (MI)