Jövőre nincs dezinfláció?

Romló külkereskedelmi folyamatok, csökkenő fogyasztói árindex, nem enyhülő támadások a jegybank monetáris politikája ellen - ezek az elmúlt hét legfontosabb fejleményei.

Annak ellenére is a tavalyinál kedvezőbben alakult az első tízhavi külkereskedelmi mérleg, hogy októberben az idei év legnagyobb havi hiányát - 531,7 millió eurót - mérte a KSH. Január-októberben a kiviteli dinamika meghaladta a behozatalét, euróban számolva az előbbi 6,7, az utóbbi 5,1 százalékos volt. Ugyanakkor az utolsó hónapokban a fogyasztási célú import megélénkülése miatt romlásnak indult az utolsó 12 hónap összesített egyenlegét kifejező mutató. Ennek mértékét azonban óvatosan kell kezelni, ugyanis a KSH az utóbbi időben a rendszeres felülvizsgálatnál az előzetes adatoknál mindig kisebb hiányt hoz ki.

Novemberben 4,8 százalékos volt az infláció, ami két hónapi gyorsulás után újra csökkenést jelent az árdinamikában. Az ősz közepén 4,9 százalékos fogyasztói árindexet közölt a Központi Statisztikai Hivatal, a mérséklődés alapvetően az olaj világpiaci jegyzését és a benzináraknak a forint/dollár árfolyammozgást követő alakulásának köszönhető. Kedvező, hogy a szeptemberben újabb lökést kapott - amúgy is magas - bérdinamika nem pörgette fel a keresletérzékeny szolgáltatások körében az inflációt.

Az idén már biztosan teljesül az MNB inflációs célja, a decemberi árindex nem fogja egy százalékpontnál nagyobb mértékben meghaladni a 4,5 százalékos szintet. A jövő évvel kapcsolatban viszont pesszimista a piac. 2003-ban a 4,5-5,5 százalékos sávban fog mozogni az infláció, vélik az elemzők, de vannak, akik úgy gondolják, az év során ideiglenesen 6 százalék fölé is kúszhat a pénzromlás üteme. Ez nem csupán azt jelentené, hogy jövőre - elsősorban az idén elhalasztott hatósági áremelések pótlása miatt - nem folytatódna a dezinfláció, de a jegybank által célul tűzött, legfeljebb 4,5 százalékos árindex sem teljesülne.

Magyarország a felzárkózás több tényezőjét figyelembe véve a középmezőnyben helyezkedik el az EU-felvételre váró országok között - ezt mutatja az ICEG Európai Központja és a lapunk által közösen készített konvergenciaindex. A viszonylag jó fejlettségi mutatók ellenére hazánk azért szorult le a képzeletbeli dobogóról, mert külső és belső egyen-

súlyi viszonyai és dezinflációban elért eredményei kívánnivalót hagynak maguk után. (MI)