BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Koppenhágai esélylatolgatás

Mindenekelőtt: mind több jel szerint legkésőbb a hét végére egy parafált csatlakozási szerződésre számíthatunk. Ezzel látszólag a lényeg már meg is van, de persze az utolsó pillanatokra is maradt még fontos kialkudnivaló. Bizonyos szempontból a számla nagyobbik fele még mindig Koppenhágában fog eldőlni. Más kérdés, hogy a nagy, végső, csúcsszintű huzakodás forgatókönyvéből sok minden elég jól látható már előre.
2002.12.12., csütörtök 00:00

EU-bennfentesek szerint jó esélylyel azzal indul majd a mai EU-csúcs, hogy a dán miniszterelnök igyekszik rávenni unióbéli kollégáit: fogadják el a pénzügyi, költségvetési kérdések kapcsán asztalra tett elnökségi javaslatot. Tekintve, hogy ezt korábban hónapokon át következetesen elutasította legalább négy tagállam, nem lehet kizárni, hogy ez elsőre nem fog teljeskörűen sikerülni. Az mindenesetre sokat nyom majd a latban, hogy a jelek szerint a nem pénzügyi vonatkozású fejezeteket és témaköröket az elnökség lényegében lezártnak tekinti. Mindenesetre a dánok ilyen szellemben tájékoztatták kedden a tagországok külügyminisztereit. Aztán ha a lengyel kormányfő ennek ellenére esélyt lát arra, hogy uniós kollégái körében is felvesse például az építkezési hozzáadottérték-adó vagy az importált banán kvótáinak kérdését, ám tegye, de sok sikert nem jósolnak hozzá - jegyzik meg uniós diplomáciai körökben.

A következő koppenhágai lépésként a dán miniszterelnök minden tagjelölt vezetőjének be kell hogy mutassa mindazt, amire a csúcs résztvevői elsőre rábólintottak. Mivel biztosra vehető, hogy ez az ajánlat nem fog még jelentősebb javulást ígérni a költségvetési visszatérítésben - aligha intézkedik például több éven áthúzódó jellegéről -, és a közvetlen agrártámogatások induló nagysága sem lehet majd több 25 százaléknál, ezért legalább négy tagjelölt nagy valószínűséggel el fogja utasítani. Hétfő estére legalábbis kitűnt, hogy miközben Ciprus, Szlovákia és Észtország lényegében mindennel, Lettország és Litvánia pedig a végső ajánlatok elsöprő részével kész kiegyezni, egyértelmű ellenkezésre lehet számítani a magasabb kompenzációt igénylő szlovénektől, lengyelektől, magyaroktól és csehektől. Hasonlóképpen, minimum az utóbbi három minden jel szerint fut még egy kört azért, hogy megkíséreljék feljebb tornászni az első éves közvetlen kifizetések arányát. (Magyar részről például motiváció is áll emögött: túl azon, hogy a 25 százalék kellemetlenül sovány tételnek tűnik a remélt hazai könnyű eladhatóság - no meg a másfelől igényelt egyenlő versenyfeltételek - szempontjából, a magasabb induló küszöbszint közvetve azt is lehetővé tenné, hogy a 100 százalékig elvezető átmeneti idő rövidüljön kissé.)

Azaz jó eséllyel Rasmussen dán kormányfő másnap azzal kell viszszatérjen tagországbeli kollégáihoz, hogy a jelöltek keveslik a csomagot, javításra van szükség. Ilyen helyzetben a "javítás" már csak egyet jelenthet: általános - horizontális - bőkezűbb ajánlatot valamennyi tagjelölt felé, a költségvetési visszatérítések megemelésének formájában.

Felmerül persze a kérdés, hogy egyáltalán van-e erre még pénz. Végül is idáig visszatérően arról szólt minden EU-üzenet, hogy kimerítették már a bővítési kereteket. Nos, nem egészen. Szakértők emlékeztetnek, hogy a januári európai bizottsági bővítési költségvetési csomag kezdettől fogva 1,3 milliárd euróval elmaradt a Berlinben 1999-ben szentesített "plafontól". Mindez tovább bővült az októberi EU-csúcs után, lévén itt az állam- és kormányfők - kellő előrelátással?? - 2,5 milliárd eurót kivettek a felzárkóztatási alapokra szánt bizottsági javaslatból. A dán elnökség tehát azzal fogott a végalkukhoz, hogy 3,8 milliárd eurónyi "tartalék" elvben rendelkezésre állhatna. Eddig 1,6 milliárdot különböző címeken ebből már beígértek, ám 2,2 milliárd még mindig "fiókban" van. És ha lesz végül drámai vita Koppenhágában a tizenötök között, akkor éppen a körül lesz, hogy ebből az - egyelőre csak számításokban létező - "elvi tartalékból" ki mennyit lesz hajlandó finanszírozni. (Mindenekelőtt: mennyit lesz hajlandó beáldozni a pénzszekrény főkulcsát őrző német kormány? Berlin eddig konokul elutasított minden további bővítési költekezést, de brüsszeli források tudni vélik, hogy emögött részben taktika is húzódott: Schröder csak egyszer akart "fizetni" - s akkor már magán a csúcson.)

Innentől kezdve már a valószínűsítések talajára tévedünk. Mindenesetre uniós bennfentesek biztosra veszik, hogy ha lesz "feljavított" második "legvégső ajánlat" a tagországok részéről, az jó eséllyel már tényleg a végső lesz. De hogy milyen összegről szól majd, azt leghamarabb csak péntekre fogjuk megtudni.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.