Választási költségvetés születik?

Karácsony előtt rendre izgalmas okfejtések jelennek meg arról, vajon megalapozott-e az újévi büdzsé. Ennek a polémiának az idén talán az ad különös fontosságot, hogy már nem a bevételek alultervezése miatt ostorozták a készítőket. Fordult a kocka, nem a többletbevételek megpántlikázásán kell gondolkodnia a pénzügyi vezetésnek, sokkal inkább a GDP 9 százalékát meghaladó hiányra kell frappáns magyarázatokat gyártani. A jelek szerint a helyzet jövőre sem lesz másként.

A bevételi előirányzatok túlfeszítettségével már a piac is számol, az OTP Bank novemberi elemzése például 1000 milliárd forint körüli államháztartási hiányt valószínűsít 2003-ra, ami 160 milliárddal magasabb a hivatalosan tervezettnél, és a GDP kb. 5,5 százalékát teszi ki.

Ráadásul a legtöbb tárca csak minimum-költségvetéssel vághat neki a következő évnek, ez pedig előrevetíti, hogy jövőre pluszigénnyel lép majd a nyilvánosság elé. Ha árvíz lesz, akkor a Belügyminisztérium, ha iraki konfliktus, akkor a hadügyi tárca. Még az sem jó, ha előre nem várt uniós támogatás szakadna ránk, mert akkor a miniszterelnökség kopogtathat a PM kapuján a szükséges önerő biztosításához, további milliárdokért. Ráadásul az általános tartalék sem menti meg a büdzsét a fiskus szükségszerű lazításától, miután annak szintje - takarékossági okokból - ismét visszaáll a törvény szerinti minimumértékre, 27,1 milliárdra.

A törvényjavaslat sok pontja kezdhető ki, talán az úgynevezett módosítás nélkül túlteljesíthető előirányzatokra kell odafigyelni leginkább. A hátrányos helyzetű önkormányzatoknak felállított, a közalkalmazotti béremelések fedezetét biztosító alap például csak 3 milliárd forinttal szerepel, miközben kormánykörökből is legalább 30 milliárdos szükségletről hallani. A meglehetősen nagy pontossággal előre tervezhető fogyasztóiár-kiegészítések is idő előtt fogynak majd el, jövő decemberre 5 milliárdnyi pótlást igényelnek. De felülről nyitott előirányzatként szerepelnek a lakástámogatások is, ahol a tervezett előirányzat csak júliusig lenne elég.

Sajnos a költségvetés közgazdasági megalapozottsága csak marginális kérdés a törvényalkotás parlamenti szakaszában is. Talán ennek is tudható be, hogy a fegyelmezetten szavazó kormánypártok egyelőre nehézség nélkül hajtották végre feladatukat, a karácsonyfa alá már a végszavazáson is átment, végleges költségvetést lehet odatenni. Mindazonáltal a fegyelmezettségük nem jelenti azt, hogy el lehetne felejteni: a kormány mögött ebben a ciklusban igencsak erős frakciók állnak. Példa nélküli - én legalábbis nem emlékszem olyan esetre -, amikor képviselői módosítás úgy került volna a költségvetésbe, hogy azt sem a kormány, sem pedig az Országgyűlés egyetlen szakbizottsága nem támogatja. A napokban már ezt is sikerült elérnie egy szocialista képviselőnek, a Mosoni-Duna-ág rehabilitációjához szerzett ekképpen támogatást. De nagyobb horderejű kérdésben is keresztbe tettek a honatyák: a Szerencsejáték Rt. privatizációja nem következhet be a kormány által elgondoltak szerint, ami pedig 25-30 milliárd forintot vett ki a jövő évi kasszából. A frakciók tehát megmutatták erejüket, ezért nem lehet illúziónk, hogy egyéb, a köz érdeklődésére számot tartó kérdésben sem fognak hallgatni. A hiány lefaragását márpedig el kell kezdeni, jövőre 4,5 százalékig nőhet a deficit - hangzik a szinte megkérdőjelezhetetlen lózung. A kérdés már csak az, hogy a közgazdasági racionalitás mennyire lesz képes felülkerekedni a politika rövid távú érdekein.