Váratlan következetesség

A héten újra a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szolgáltatta az első és legnagyobb meglepetést, amikor szinten tartotta irányadó kamatát. A döntés előtt a szakértők csupán azt tartották kérdésnek, hogy az állampapírpiacon beárazott 150-200 bázispontos hozamesésnek milyen mértékben megy utána a jegybank: 50 vagy 100 bázisponttal. A kamatcsökkentést azért is várhatták a pénzpiaci aktorok, mert a jegybank előző két kamatdöntése közötti ellentmondást úgy oldotta fel, hogy megnevezte azt az új árfolyamsávot, mely mellett teljesíthetőnek tartja a 2003. év végi, 4,5 százalékot meg nem haladó inflációs célját.

A kamatcsökkenés elmaradását tekintve a Világgazdaságnak adott interjújában Járai Zsigmond jegybankelnök következetesnek mondta a kamatpolitikát, és az utolsó döntést azzal indokolta, hogy a kívánatosnál 1-2 forinttal erősebb árfolyamra nem reagálnak. Ugyanakkor elismerte, hogy az utóbbi döntések kommunikációjába több hiba is csúszott. Kétségtelen, hogy a piacot az első meglepetés után megnyugtatta a kamatszint változatlansága. Egyes elemzők szerint a csökkentés jelzés lett volna a piacnak, hogy a jegybank - belemenve a kamatmérséklési játékba - további vágásokat tervez, ez pedig erősítette volna a spekulációkat, a sávszélhez tapasztva a forintot. A hétfői lépés viszont elbizonytalanította a befektetőket, így tulajdonképpen a monetáris politika szempontjából kedvező árfolyamszint alakult ki. Ma újabb tanácsülés lesz, amin feltehetően újra nem változtatnak azon az irányadó kamaton a döntéshozók, melynek térségbeli relatív szintje tovább nőtt azáltal, hogy a lengyel "kollégák" 25 bázispontos csökkentést határoztak el a héten.

Nem változott az előző hónapokhoz képest a munkanélküliségi ráta, továbbra is másfél éves rekordszintjén áll, 5,9 százalékos. A változatlan mutató kisebb meglepetést jelent. A munkanélküliségi ráta nagymértékű (0,3 százalékpontos) megugrására ugyanis nyár közepén került sor, amikor a háromhavi átlagba bekerült a júliusi adat. A változás mértéke a mintavételi eljárásból következő természetes bizonytalanságnál nagyobb hibára utalt, így komoly esély mutatkozott arra, hogy az augusztus-októberi ráta (amely már nem tartalmazza a júliusi értéket) csökkenni fog. Miután ez nem következett be, az 5,9 százalékos ráta így immár állandónak tekinthető, és a júliusban megugró munkanélküliség tartós jelenség. Erre magyarázatot szolgáltat, hogy a fiatalok körében nőtt az állástalanok aránya, vagyis feltehetően a nyáron pályát kezdők elhelyezkedési nehézségei okozzák a magasabb munkanélküliséget. A kisebb munkaerő-keresletben minden bizonnyal közrejátszik a gyenge világgazdasági konjunktúra. (MI)