Bizonytalansági tényezők

Kétségtelen, hogy a mögöttünk álló hét legfontosabb makrogazdasági eseményei a forintpiacon történtek. Mivel a forint erősödésére irányuló spekuláció történéseivel nagyobb terjedelemben foglalkozunk mai lapunkban, itt csupán néhány mondatban foglaljuk össze az eseményeket.

A hétfői várt jegybanki kamatcsökkentés elmaradása a külföldi spekulánsok egy csoportjának a sávszélesítési szándék végső bizonyítéka volt, és megindult a forint "melletti" támadás. Mintegy 5 milliárd eurónyi felértékelődésre játszó forró tőkét kellett felvásárolnia a jegybanknak addig, míg a kommunikációval és a kamatcsökkentéssel sikerült elérnie, hogy a spekulánsok megértsék, tévedtek, amikor azt hitték, hozzájárul a jegybank a forint további erősödéséhez. A tőke egy része gyorsan kiviharzott (jelentősen legyengítve a forintot), a többi jelenleg is a bankközi piacon keresi a helyét. Márpedig az nem nagyon van, ezért feltehető, hogy kedden, a kéthetes betéti tender kiírása után a maradék nagy része is elhagyja az országot.

Az események mögött háttérbe szorultak a makrogazdasági jelzőszámok, pedig megkezdődött a 2002. esztendő utolsó időszakáról szóló adatok megjelentetése. A sort hagyományosan az inflációs mutató nyitotta meg.

Decemberben a piaci előrejelzéseknél valamivel alacsonyabb, 4,8 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás mértéke. Az infláció üteme így ugyanakkora, mint egy hónappal korábban, és immár több mint fél éve 5 százalék alatti. Összességében 2002 folyamán két százalékponttal mérséklődött az árdinamika, és - ahogy az már néhány hónapja bizonyosnak tűnt - tavaly teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzése, hiszen az árindex decemberben a 3,5-5,5 százalékos sávban volt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a üzemanyagok és a szolgáltatások ára emelkedett.

A piaci szakértők nem bíznak abban, hogy az idén teljesülhet az MNB azon szándéka, miszerint 2003 végén 4,5 százalék alatt legyen a fogyasztói árindex. Jelenleg az tekinthető konszenzusnak, hogy egész évben a 4,5-5,5 százalékos tartományban mozog majd a mutató. Ezzel együtt is jelentős különbségek figyelhetők meg már a januárra vonatkozó előrejelzésekben.

A benzinárak miatt akár a decemberinél magasabb árszínvonal-emelkedést is kimutathat a KSH az év első hónapjában - vélik egyes elemzők, mások szerint viszont az élelmiszerek kedvező trendjét elnézve akár 4,5 százalékra is csökkenhet az árdinamika. Az előrejelzések körüli bizonytalanságot az a sajátosság magyarázza, hogy januárban hagyományosan a legtöbb árazási döntést hozzák meg a gazdasági szereplők, így az esztendő első hónapja alapvetően meghatározza az év egészének piaci áralakulását. (MI)