Dróton rángatott eEurope

Nagyon érzékeny húrokat penget az Európai Bizottság, amikor - valószínűleg a telefonos lobbi nyomására - nyílt verseny meghirdetésén gondolkodik a kábeltévés internetszolgáltatásban. Az ötlet alapja érthető és a fogyasztói érdekekkel jól indokolható, mégis fennáll a veszélye annak, hogy a fegyver visszafelé sül el.

Az unióban 1998 óta versenyre kényszerített egykori monopol-telefoncégek - és alighanem már a brüsszeli döntéshozók közül többen is - azzal érvelnek, hogy a szabadpiacon nem lehet alapvető szabályozói különbséget tenni két társaság között csupán azért, mert másfajta "dróton" keresztül szolgáltatják az internetet. A háztartásokhoz ugyanis ma két internetet hordozni képes vezeték kapcsolódik: a telefonvonal és a kábeltévé. Az unióban a telefonvonalon verseny- és választási lehetőség van, a kábeltévén viszont nincs. A telefonszolgáltatót kötelezik arra, hogy a tulajdonában lévő vonalszakaszt költségalapon átadja másnak, ha azt az előfizető kéri. Ezek a cégek most azt kérdezik: miért van kivételezett helyzetben a kábeles társaság, melynek ilyen kötelessége nincs?

A helyzet Magyarországról is ismerős, bár a monopoljellegű kérdéseket egyelőre az előfizetők és nem a szabályozók feszegetik. A lakossági, otthoni internetezők hangja ma még nagyobb, mint az elenyészőnek mondható piaci súlya.

A kábelesek válasza egyszerű, szerintük a nyitásra még nem érett meg a piac. A hasonlóságok helyett inkább a különbségeket hangsúlyozzák. Az európai telefonhálózatok alapjait általában sok évvel ezelőtt, állami pénzből rakták le, a vezető telefoncégek sok helyen ma is részben állami tulajdonban vannak. A kábelesek viszont magántőkét fektettek be, és annak megtérülését nem lenne elegáns a játékszabályok időközbeni megváltoztatásával elhúzni.

A kábeltévés cégek üzleti modelljei a dotcomlufival együtt szálltak el. Erősen kérdéses, hogy ezek a súlyos pénzügyi helyzetben lévő szolgáltatók hajlandóak-e óriási összegekért fejleszteni hálózatukat akkor, ha rögtön át kell engedniük azt a partvonalról figyelő versenytársaknak. Ha nem, akkor a szélessávú internetben a verseny nem erősödni, hanem gyengülni fog. Ebben az esetben az EU a szabad verseny oltárán készül feláldozni a kábeles internet terjedését.