Egy kettészakadt ország nem lehet sikeres

>> A területfejlesztés összehangolatlan pályázatai, pénzforrásai és sokszereplős intézményrendszere között a támogatások címzettjei általában nem ismerik ki magukat. A gazdasági különbségek időközben tovább nőttek az országrészek között, ami arra is utal, hogy a pénzek felhasználása nem igazán hatékony.



- A források valóban szétaprózottak, sokféle jogcímen lehet pályázni hihetetlenül sok pénzügyi alapra. Az elbírálás során eddig nem sikerült elérni, hogy a döntéshozók tekintettel legyenek a többi pályázatra is, bár a jelentkezőknek általában nemcsak egyféle támogatásra lett volna szükségük a tervezett fejlesztés megvalósításához. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a korábbi öt helyett ma már hét megyét tekintünk kifejezetten hátrányos helyzetűnek, és a felmérések alapján a 150 kistérségből 42-t kell a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolnunk. A kormány már tavaly, a kistérségi támogatási alap létrehozásával jelezte, hogy változtatni kíván a helyzeten. A rendelkezésre álló egymilliárd forint nem nagy összeg, de a kiírt pályázat iránt rendkívüli volt az érdeklődés. A forráshiány miatt korábban elutasított, de egyébként jó pályázatoknál sokszor 10-15 millió forinttal fontos beruházásokat lehet útjára indítani. Az elbírálás e hónap végéig zárul le. Ezek az első lépések még csak jelzésértékűek voltak, hiszen az idei az első önálló költségvetési évünk.



>> Milyen változások várhatók eb-ben az évben?



- Fontos feladataink egyike a támogatásokkal kapcsolatos új irányok megteremtése. Terveink szerint február első felében a kormány elé kerül az a támogatáspolitikai csomag, amely minden korábbinál radikálisabb lépést jelentene a decentralizáció tekintetében. Javaslatunkban az szerepel, hogy a minisztériumoknál kezelt, mostanáig központi lebonyolítású, területfejlesztési célt szolgáló pályázatok forrásainak 80 százalékánál a döntést adják át a tárcák a regionális fejlesztési tanácsoknak. Így a különböző tartalmú pályázatokat együtt, egymással összhangban lehetne elbírálni.



>> Ez a javaslat valószínűleg erőteljes ellenállást vált majd ki a minisztériumokban.



- Tapasztalunk ilyen jeleket, ami természetes is, hiszen saját szakmai szempontjai érdekében minden tárca ragaszkodik az ezek megvalósítását szolgáló forrásokhoz. Az elképzelés azonban nem csupán arról szól, hogy adják oda a pénzt: a nyolc érintett minisztérium részletesen szabályozná, mire lehet a forrásokat felhasználni. Az elbírálás jogának átengedésével a szakmai követelmények nem sérülnének, de a döntések jobban szolgálnák a területfejlesztés helyi érdekeit. Bízom benne, hogy a kormány - megértve ennek a lépésnek a jelentőségét - támogatni fogja a javaslatot. Sok jogos bírálat érte a különböző pénzügyi alapok átjárhatatlanságát is. A törvény szerint a hét hátrányos helyzetű megye kapja meg a már említett nyolc minisztériumban rendelkezésre álló célelőirányzatok 36 százalékát. Törekvésünk, hogy a megyék az átadott alapok 10 százalékának mértékéig eltérhessenek a tárca által meghatározott szabályozástól. Így az adott térségben legfontosabb fejlesztéseket kiemelten lehetne támogatni.



>> A területi különbségek erősödésében az is szerepet játszott, hogy a szűkösebb költségvetési forrásokkal rendelkező, a támogatásokra leginkább rászoruló pályázók nem tudják biztosítani a részvételhez szükséges saját erőt.



- Jelentős előrelépést jelentene ezen a téren az a javaslatunk, amely az átlagosnál rosszabb helyzetű kistérségek kiemelt támogatásáról szól. Már említettem a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, ezek elképzeléseink szerint a meghatározottnál 20 százalékkal több állami támogatást kaphatnának egy-egy pályázatnál. Ha tehát az elérhető legmagasabb állami támogatás aránya 50 százalékos, akkor ezekben az esetekben 70 százalék lehetne a központi forrás. Van még 52 olyan kistérség, amelyeknek a mutatószámai ugyancsak jelentősen elmaradnak a fejlettekétől. Terveink szerint ezeket a jelenlegi maximumnál 10 százalékkal több állami támogatás illetné meg. Ez a változás megállíthatja a területi különbségek növekedését, hosszabb távon elindíthatja a felzárkózást. Ez már összefügg az EU-csatlakozásra való felkészüléssel is, hiszen egy kettészakadó ország nem tud sikeresen pályázni az uniós forrásokra sem.



>> Az új szabályozás a Nemzeti Te-

rületfejlesztési Hivatalnál lévő költségvetési forrásokat is érintené?



- Természetesen. Emellett a központi hányadot jelentő 20 százalékot is másképp tervezzük felhasználni, mint korábban. Részben pályázati úton, ám véleményem szerint szükség van egy olyan keretre is, amely az előre nem látható esetekben tartalékot jelent. Ha a kormány egyetért, szeretnénk, ha létrejönne a területfejlesztési kabinet. Ez az érintett tárcák vezetőiből állna, és fontos szerepet vállalna a koordinációban, de esetenként a váratlan, pályázat útján nem kezelhető problémák megoldásában is. Nem heti rendszerességgel ülésezne, mint a kormány többi kabinetje. Az év elején, a pályázatok előkészítésekor lenne intenzívebb a munka. Mindezek egyelőre tervek, a kormány dönt majd arról, ebből mi valósul meg.



>> Megoldhatóvá válna ezzel az is, hogy a pályázatokat egy időben írják ki?



- Szeretnénk elérni, hogy február 28-ig minden, a területfejlesztési célokhoz kapcsolódó pályázatot kiírjanak a minisztériumok, és ezek egy kötetben összefoglalva a potenciális kedvezményezettekhez kerülhessenek. Erre már az idén jó esélyünk van. Elvárható gesztus a kormány részéről, hogy ne kelljen az érintetteknek azt vadászni, hol és mikor jelennek meg a kiírások. Emellett átláthatóbbá, tervezhetőbbé, gyorsabbá teszi a beruházások megvalósítását, ha a több forrásra pályázóknak nem kell hónapokig várniuk arra, milyen más alapokból tudnak pénzt szerezni. Az előterjesztésben szerepel a területfejlesztés információs hátterének megteremtése is. A ma már működő fontos adatbázisok összekapcsolásával belátható időn belül el lehetne érni, hogy pontos információk legyenek arról, milyen támogatások vannak folyamatban egy-egy térségben, vagy akár településen. A kormány jelenleg úgy dönt egyes ügyekben, hogy a korábbi évek támogatáspolitikájának térségi következményeit nem pontosan látja.



>> Nagy várakozás előzi meg a területfejlesztési törvény módosítását.



- Ezt a tervek szerint márciusban beterjeszti a kormány. A módosítás során markáns lépést tennénk a regionalizmus irányába. Szeretnénk a regionális fejlesztési tanácsok pozícióját erősíteni és egy új intézményt, a kistérségi fejlesztési tanácsot létrehozni. Ehhez természetesen rengeteg részletkérdést kell tisztázni. Többek között azt, hogy milyen források csoportosíthatóak át a tanácshoz, illetve hogyan álljon össze a testület.



>> Ez gyakorlatilag a megyei fejlesztési tanácsok megszűnését jelenti?



- Ez az egyik változat, de még folyik a belső szakmai vita, amelynek rövid időn belül el kell dőlnie. Ha egyfelől a nagyobb léptékű regionális fejlesztést erősítjük, másfelől a helyi döntést igénylő kistérségi fejlesztéspolitikát, akkor a megyének egyértelműen az egyébként szintén fontos intézményfenntartói és -fejlesztői funkciója kerül előtérbe. Azt gondolom, ez a feladat nem feltétlenül igényel megyei fejlesztési tanácsot.



>> A kormány már korábban állást foglalt a regionális önkormányza-

tok létrehozása és a megyei testületek megszüntetése mellett, de az erről szóló koncepció még nem készült el. Nem tart attól, hogy a területfejlesztési törvény kapcsán már most megkezdődik ez a rendkívül élesnek ígérkező politikai vita?



- A területfejlesztési és a közigazgatási reform valóban ugyanabba az irányba mutat. Nincs olyan jelentős változás, amely ne járna együtt vélt és valós érdeksérelmekkel. Ezeket a konfliktusokat vállalni kell. Két dolgot azért szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy a szocialista képviselőjelöltek a megyékben is a párt programjával indultak el a választáson. Ez a program pedig félreérthetetlenül tartalmazza, hogy a regionalizmus irányába mutató lépéseket meg kell tenni. Másrészt biztos vagyok abban, hogy a reform kapcsán többnyire vélt sérelmek merülnek fel, és ha megismerik elgondolásainkat, meg lehet erről győzni a közvéleményt és a politikát is. Amennyiben a megyékben élő emberek esélyeinek, lehetőségeinek javításában jobb feltételeket tudunk biztosítani, ha koncentráltabb fejlesztéseket hajthatunk végre, illetve az állampolgárokhoz közelebb vihetjük a helyi döntéseket, akkor ezt kell elsődlegesnek tekintenünk.



>> A területfejlesztés intézményei-nek átalakítása kapcsán milyen egyéb változások várhatók?



- A pénzügyi forrásokkal kapcsolatos új irányok kialakítása mellett az intézményfejlesztést tartjuk a másik legjelentősebb feladatunknak ebben az évben. Dolgozunk a kistérségi szolgáltatóirodák létrehozásán. A cél, hogy minden kistérségben szakemberekből álló csoport álljon rendelkezésre, amely komplex segítséget tud nyújtani a pályázatok előkészítésében, legyen szó akár uniós támogatásról, akár hazai lehetőségekről. A leghátrányosabb helyzetűeknek ugyanis nincs arra pénzük, hogy ezt a szolgáltatást piaci áron meg tudják vásárolni. Ezekben a kistérségekben szeretnénk a munkát minél előbb megkezdeni. Az lenne az ideális, ha a jövő év első felére a kistérségek döntő többségében már létrejönnének az irodák. A különböző minisztériumi hálózatokhoz tartozó munkatársak szintén használhatnák ezt a lehetőséget, ami a kistérségekben folyó munka összehangolását is segítené. A kistérségi megbízotti rendszer kapcsolódik ehhez az elgondoláshoz, de a megbízottaknak elsősorban a tájékoztatásban, a szervezésben, a térséget érintő problémák tisztázásában kell részt venniük, nem pedig pályázatok írásában. Fokozatosan haladunk arra, hogy más tárcák is igénybe vegyék a kistérségi megbízottak munkáját. Ez ugyanis a kormány hálózata, nem csak a területfejlesztésé.



>> Hogyan halad a Regionális Fej-lesztési Holding új stratégiájának kialakításával kapcsolatos munka?



- Hamarosan jelentkezünk elképzeléseinkkel a kormány gazdasági kabinetje előtt. Szeretnénk, ha a holding intenzívebben venne részt a területfejlesztési feladatok megvalósításában. A szakemberek jelenleg vizsgálják a kockázati tőkealapok és befektetések bevonásának lehetőségét. A holding befektetéspolitikájának a 10-200 millió forint közötti beruházásoknál lehet jelentős szerepe. Az állami tulajdonú holding piaci szereplő, tehát nyereségesen kell működnie. A maximális nyereség elérése helyett azonban olyan befektetéspolitikát alakíthatna ki, amely térségi folyamatokat hoz mozgásba. Ehhez természetesen több feltételt meg kellene teremteni. Az előkészítő munka másik része annak vizsgálata, hogyan tud részt venni a holding a pályázatok lebonyolításában, az uniós felkészülésben, az ehhez szükséges képzések megszervezésében.



>> Alig több mint egy év van hátra

az uniós csatlakozásig. Sikerül-e felkészülnie a hivatalnak?



- Kiemelten kezeljük azt a feladatot. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjának irányító hatóságát a Nemzeti Területfejlesztési Hivatalban alakítottuk ki. Létre kell hozni azonban a közreműködő szervezeteket, amelyek összegyűjtik, regisztrálják és előzetesen minősítik a régiókban a pályázatokat. A szervezetekkel kapcsolatban több megoldás létezhet, de belátható időn belül dönteni kell. A rendszert be kell üzemelnünk, hogy 2004. május 2-án elkezdődhessen a munka. Hamarosan megkezdjük a csatlakozáshoz kapcsolódó oktatási programunkat. Akiket kötelezünk a részvételre, azok esetében a költségeket is mi álljuk, de az ajánlott képzések esetében is gondoskodunk arról, hogy valóban hozzáértők végezzék az oktatást.



>> Zavarták az érdemi munkát a

személyi kérdések: a kistérségi megbízottak kinevezése körüli viták, vagy az irodaház bérlése miatt a hivatal elnökének távozása?



- Az eltelt hónapok bebizonyították, hogy feleslegesen kavartak vitát a kistérségi megbízottak körül. A kinevezettek beilleszkedtek, dolgoznak. Fontos szerepük volt például abban, hogy a kistérségi támogatási alapra ilyen sok pályázat érkezett, noha rövid volt a határidő. A döntő többség alkalmas, felkészült, egyre jobban végzi munkáját. Mindössze 28 helyre kellett kiírni új pályázatot, ezt rövid időn belül elbíráljuk. A hivatal jól felépített szervezet, jó szakemberekkel dolgozik, úgyhogy zökkenőmentes volt az elnök távozása, de rövid időn belül dönteni szeretnék ebben a kérdésben is.