Feltérképezik és segítik a csatlakozás veszteseit

>> Készül-e valamiféle kormányzati stratégia az EU-csatlakozás poten-ciális veszteseinek tűnő társadalmi csoportok pontos beazonosítására és támogatására?

- Az ezzel kapcsolatos felkészülésnek több, egymással párhuzamos része van. Az egyik a lakosság tájékoztatása az EU-csatlakozással járó előnyökről, illetve azok igénybevételének módjáról. Emellett fel kell készíteni a társadalmat a várható kedvezőtlen hatásokra is, a kormánynak pedig ki kell dolgoznia ezen hatások ellensúlyozásának módszereit. A kedvezőtlen hatások által érintett társadalmi csoportok azonosítása részben már megtörtént, hiszen évek óta zajlanak az ezzel kapcsolatos kutatások, de csak most, a csatlakozási tárgyalások eredményének ismeretében lehet ezt a munkát véglegesíteni. Rövidesen a kabinet rendelkezésére áll majd egy olyan összeállítás, melyből pontosan látszik, hogy az egyes lakossági csoportokat termelőként vagy fogyasztóként, szolgáltatóként vagy szolgáltatásokat igénybe vevőként hogyan érinti az uniós csatlakozás. Ebből az is kiderül, hogy melyek azok a kedvezőtlen hatások, amelyek ellensúlyozására a kormánynak lépéseket kell tennie.



>> Az áprilisi népszavazás előtt azonban mindenkinek tisztába kell jönnie azzal, mit várhat a csatlakozástól, hiszen enélkül aligha várható felelős döntés az állampolgároktól.

- A referendumot valóban csak úgy tisztességes megtartani, ha az emberek tudják, mire mondanak igent vagy nemet. Ezért még a népszavazás előtt ismertetni kell a csatlakozás várható hatásait, mégpedig nem csupán általában az országra nézve, hanem a társadalom különböző csoportjaira lebontva. Akkor jó a tájékoztató munka, ha minden egyes választópolgár szinte személyesen megszólítva érzi magát, és választ kap a kérdéseire. Ezért is kértük például egy sor civil szervezet segítségét, közreműködését. A jelenlegi kormány például aktivizálta az évek óta létező, de korábban inkább csak formálisan működő Európai Integrációs Tanácsot, amelyben a munkaadók és a munkavállalók szervezetei vesznek részt, a kormányt pedig a Külügyminisztérium képviseli. A közelmúltban arra kértem a résztvevőket, hogy segítsenek összegyűjteni az általuk képviseltek kérdéseit, aggályait, és juttassák el ezeket a Külügyminisztériumhoz, amely részben az Európai Bizottság, részben pedig az illetékes társminisztériumok segítségével konkrét válaszokat fog adni ezekre. A legtöbb embert foglalkoztató kérdéseket még a referendum előtt meg kell válaszolni. A tájékoztató kampány azonban a népszavazást követően sem ér véget. A csatlakozásig, azaz 2004. május 1-jéig az EU-val kapcsolatos kormányzati munka elsősorban tájékoztatást jelent, utána viszont már inkább a lakosság segítését az előnyök kihasználásában, illetve támogatását a hátrányok kivédésében.



>> Aligha lehet kétséges, hogy a mezőgazdasági kistermelők a hátrányosan érintettek közé tartoznak majd. Elég csak arra gondolni, hogy két tehén mellé aligha lesz miből olyan gépeket venni, amelyek révén extra minőségű tejet lehet előállítani, márpedig a csatlakozás után csak így lehet valaki tejüzemek beszállítója. Az ellenzék a potenciális vesztesek közé sorolja a kisvállalkozókat és a nyugdíjasokat is.

- A kisvállalkozók nem kerülnek rosszabb helyzetbe. A magyar piac az ipari termékek és a szolgáltatások tekintetében gyakorlatilag már most is teljesen nyitott az unióból jövő versenytársak előtt, így a csatlakozás számukra nem jelent érdemi változást a versenyfeltételekben. Sőt, az EU által megnyitott forrásokból támogatásokat igényelhetnek. A kisvállalkozói kör tehát nem lesz vesztese a csatlakozásnak, bár kétségkívül nem nyer majd annyit a tagsággal, mint a nagyobb, tőkeerősebb vállalatok. A csatlakozás előtti helyzethez képest a nyugdíjasok is nyernek, hiszen a tagság hosszabb távon a bérek jelentős emelkedését eredményezi, s így a bérszínvonal alakulásához kötött nyugdíjak is számottevően növekedni fognak. Szeretném hangsúlyozni: egy ország vagy egy társadalmi csoport számára a csatlakozás eredményét mindig korábbi önmagához viszonyítva kell mérni, nem más társadalmi csoportokhoz vagy más országokhoz képest. Ami a mezőgazdasági kistermelőket illeti, a kérdésben említett példa valós, hiszen az egységes uniós piacon, melynek a csatlakozást követően a magyar piac is a része lesz, szigorú minőségi követelmények vannak. Abban nem szabad reménykedni, hogy hazai fogyasztásra jó a gyengébb minőség is. Ha viszont egy kisgazdaság nem tudja teljesíteni a tejtermelés minőségi előírásait, lehetősége van átállni a hústermelésre, a vágómarha-tenyésztésre, amely után közvetlen kifizetésű támogatás is jár.



>> Nem rontották el a tárgyalási taktikát a koppenhágai csúcson? Lengyel- és Csehország a legvégén egyértelműen a költségvetési kompenzáció növelésére összpontosított, míg mi a közvetlen kifizetések növelésére, holott ha a visegrádi országok egységesen lépnek fel, talán többet érhettünk volna el.

- Lengyelország valóban elsősorban a kompenzáció növelését szorgalmazta, míg Szlovákia Magyarországgal együtt a közvetlen kifizetések emelését. Csehország sokáig mindkettőt, a végén azonban ők is a kompenzáció irányában mozdultak el. A tárgyalási célok különbözősége elsősorban abból adódott, hogy eltérő az egyes országok költségvetési helyzete és eltérőek a számukra megállapított agrárkvóták is. A lengyel tárgyalási magatartásban még belpolitikai okok is szerepet játszottak, hiszen a varsói kormánykoalíció akár fel is borulhatott volna, ha nem sikerül a költségvetést a kompenzáció összegének növelésével stabilizálniuk. Pluszpénzt azonban nem tudtak kiharcolni. Csupán annyit értek el, hogy a hoszszabb távon felhasználható területfejlesztési támogatások egy részét átcsoportosíthatták gyorsabban lehívható és könnyebben elkölthető pénzekké. Ez érthető olyan súlyos költségvetési problémák esetén, mint amivel Lengyelország néz szembe. Magyarországnak szerencsére nincsenek ilyen súlyos nehézségei. Emellett azért is részesítettük előnyben a közvetlen kifizetéseket, mert a magyar termelési kvóták jóval magasabbak, mint például a lengyel kvóták. A gabona referenciahozamát például hazánk esetében 4,76 tonna/hektárban állapítja meg a csatlakozási egyezség, míg Lengyelország esetében csupán 3 tonna/hektárban. Ebből adódik az, hogy a csatlakozó országoknak járó közvetlen kifizetésekből Magyarország részesedése 25 százalék körül van, míg a strukturális alapokra jutó pénzekből hazánk csak 12 százalékos arányban részesedik. Tehát a közvetlen kifizetések növelésének előtérbe állítása nem valamiféle elhibázott taktika volt, hanem tudatos választás.



>> A Koppenhágában történtek nem jelentik a visegrádi együttműködés halálát?

- Nem, hiszen az történt, ami természetes. Az utolsó pillanatban az addig együtt haladó négy visegrádi ország helyzete és érdekei szerint kettévált. Ez azonban meggyőződésem szerint nem gyakorol hosszú távú hatást sem a visegrádi együttműködésre, sem a magyar-lengyel kétoldalú viszonyra.



>> Az elmúlt fél évben több szocialista politikus is beszélt az előre hozott választások lehetőségéről. Ha ez elvi kérdés, mikor, milyen fórumon születhet döntés erről? A pillanatnyi lebegtetés alapján úgy tűnik, mindez inkább annak függvénye lehet, hogyan állnak majd egy év múlva a közvélemény-kutatási adatok.

- Először is tisztázzuk, mikor, miért és hogyan vált ez a téma a közbeszéd részévé. Én akkor szóltam erről, amikor egy újságíró megkérdezte, hogy ha a Fidesz megakadályozza az alkotmánymódosítást, van-e törvényes lehetőség a csatlakozásra. Azt válaszoltam, igen, úgy, hogy a választókhoz fordulunk. Ebben az esetben az előre hozott választásnak az igazi tétje nem az lesz, hogy ki kormányozza majd Magyarországot, hanem hogy lesz-e kétharmados többségük az EU-csatlakozás híveinek. Az alkotmánymódosítás azóta megtörtént, s a kérdés e vonatkozásban okafogyottá vált. Medgyessy Péter más összefüggésben említette az előre hozott választás lehetőségét. Én sem zárom ki, hogy a csatlakozást követően a politika új felhatalmazást kérjen a választóktól. Hiszen alapvetően új helyzetbe kerül az ország, a gazdaság, a társadalom. De rögtön hozzáteszem, hogy ezzel a lehetőséggel most sem a kormány, sem a szocialista párt nem foglalkozik. Ez nem több, mint egy spekulatív jellegű kérdésre adott válasz, egyfajta hangos gondolkodás. Ami pedig a választók várható hangulatát illeti: az EU-büdzsével szembeni nettó egyenlegünk 2004-ben még viszonylag szerény, 270 millió eurós többletet fog mutatni, míg 2005-ben már 490 millió, 2006-ra pedig 620 millió euró lesz a többlet. Tehát 2006-ban biztosabbra mehetne a kormány, mint 2004-ben.



>> Régóta beszélnek az MSZP megújításáról. Mikor, milyen lépésekben zajlik le ez a folyamat?

- A jövő tavaszi MSZP-kongresszuson elindítunk egy másfél éves folyamatot. Ennek egyik eleme a 2000 novemberében elfogadott távlati program felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, egy másik eleme a párt szervezetének és működésének korszerűsítése, a harmadik pedig az alapszabály módosítása lesz. Ez a három együtt a párt szociáldemokrata jellegének még erősebb kidomborítását fogja eredményezni. Ez a munka 2004 októberéig folytatódik, amikor egy újabb, az MSZP 15. születésnapját is megünneplő kongresszus fogja majd jóváhagyni az említett változtatásokat. 2003 tavaszán tisztújítás is lesz, változások a helyi, a középszintű és az országos vezetésben. Megjelennek majd új arcok, tehetséges fiatal politikusok, de maradnak a változatlanul kiemelkedő teljesítményre képes idősebbek, tapasztaltabbak is. A személycserék 2004 őszén is folytatódnak majd. A két kongresszus együttes eredménye egy jövőképében, szervezetében, működésében és vezetésében megújult, minden tekintetben korszerű magyar és európai szociáldemokrata párt lesz, amely a győzelem esélyével indulhat el a 2006-os választásokon.



>> Ez azt is jelenti, hogy akár 2004 októberében eldőlhet, hogy ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje 2006-ban? Mire lehet számítani, egy hivatalban levő kormányfőre és egy külön versenyző miniszterelnök-jelöltre, vagy arra, hogy a két személy ugyanaz lesz?

- Ha egy kormány sikeres, akkor a miniszterelnöke a következő választáson egyben miniszterelnök-jelölt. Szerintem minden esély megvan arra, hogy Medgyessy Péter egy sikeres ország sikeres miniszterelnökeként induljon újra 2006-ban.



>> A kormányfő azonban továbbra sem tagja a szocialista pártnak, amit már első jelölésekor is többen nehezményeztek. Változhat ez az elkövetkező években?

- Nem zárom ki ezt a lehetőséget, de nem is tartom szükségszerűnek. Medgyessy Péter pártonkívüli, de a párthoz igen közel álló miniszterelnökként eredményesen irányítja a kormányt, az országot.



>> Azt már tudjuk, hogy ön tavasszal ismét indulni kíván a párt elnöki tisztéért, és nagy valószínűséggel ellenjelölt nélkül el is nyeri azt. Indul-e 2004 októberében is?

- Egyelőre 2003-ig terjed a figyelmem. Szükség van a folyamatos fiatalításra, a fiatalok fokozatos bevonására a párt helyi, középszintű és felső vezetésébe. Ez előbb-utóbb a pártelnöki posztot is szükségképpen érinteni fogja.



>> Lesz egy másik kötelező személyi döntés is az elkövetkező két év folyamán, mégpedig az Európai Bizottság első magyar biztosának a kiválasztása. Ön szerint politikus kell erre a posztra, vagy technokrata?

- A jelenlegi biztosok között mindkettőre van példa, bár többségükben inkább politikusok. De olyan politikusok, akik egyúttal valamilyen területnek is jó ismerői. El tudok képzelni magyar biztosként olyan szakembert, aki soha semmilyen politikai szerepet nem vállalt, de el tudok képzelni ezen a poszton az EU-bizottság feladatainak valamelyikéhez jól értő politikust is.



>> Önmagát is?

- Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőlem, hogy ha 2005-ben a pártom engem akarna megnevezni köztársasági elnökjelöltjeként, elfogadnám-e a jelölést? Elkövettem azt a hibát, hogy azt mondtam, nem zárom ki. Másnap reggel a lap címoldalán azt olvastam nagy betűkkel, hogy Kovács László az önjelölt köztársasági elnök. Azóta az ilyen kérdésekre inkább nem válaszolok.