Egyelőre függőben a játszma a Pénzügyminisztérium és a forint között. Nemzeti fizetőeszközünk még mindig nem érte el a sáv szélét, a külföldiek egyelőre nem rohamoznak, de még az alacsony forgalom mellett sem gyengül a forint. Nehéz megmondani, hogy most egyszerűen lehiggadtak a kedélyek, vagy csak vihar előtti csendről van szó.
Mindenesetre a helyzetet kihasználva László Csaba szerdán új ötlettel állt elő: a korábbi tervekkel ellentétben a devizában lejáró államadósságot mégis forintban újíttatná meg a kormány az Államadósság Kezelő Központtal, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy esetleg a forintot is gyengítené a növekvő állampapír-kínálat. Ebben van némi ráció, csak az a kérdés, hogy vajon tartós hatása lesz-e egy ilyen akciónak.
A hozzávetőlegesen kétmilliárd euró megvásárlása (ha forintban újítja meg az ÁKK a lejáró hiteleket, attól még a piacon meg kell venni az eurót a törlesztéshez) valószínűleg gyengítené a forintot, még akkor is, ha ez két részletre oszlik az első és a harmadik negyedévben.
Ugyanakkor a régióban Lengyelország hasonló taktikát folytat, nem túl nagy eredménnyel. Tavaly egy ilyen - előre bejelentett - akció során 2 százalékkal gyengült a zloty, de csak átmenetileg. Azt nem lehet mondani, hogy a piaci szereplők figyelmen kívül hagyták volna a kormány lépését, de hosszabb távon kevesebb jelentőséget tulajdonítottak neki.
Szlovákia már valamivel hatékonyabban lépett fel a korona ellen. Az ír népszavazást követően azonnal 150 bázispontos kamatvágást hajtottak végre. Ez ha tartósan nem is csökkentette az árfolyamot, de megállította a koronát egy hónapra.
Most azonban ismét verbális intervenciókra kényszerült a szlovák központi bank, amelyeknek azonban éppen az októberi vágás miatt lehet is némi hatásuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.