Tovább növelhető a közbeszerzések összértéke

>> Tavaly januárban, a 2001. évi adatok ismeretében a közbeszerzések további dinamikus növekedését prognosztizálta, és azt mondta, hogy az összértékük 2002-ben legalább 650-700 milliárd forintot tehet ki. Fél évkor pedig - a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. és társaságainak a közbeszerzés hatálya alá kerülésével is számolva - már elképzelhetőnek tartotta a 800-900 milliárd forint elérését is. Bevált az utóbbi előrejelzése?



- Pontos adataink csak január közepére lesznek, de az előzetes adatok szerint az elmúlt évi közbeszerzések összértéke valószínűleg 800 milliárd forint körül alakult, szemben a 2001. évi közel 607 milliárddal. Ez több mint 30 százalékos emelkedés.



>> A tavalyi eredményhez nagyban hozzájárult a december közepén zárult három sztrádaépítési tender közel 128 milliárdos összértéke. Ez önmagában is több mint 20 százaléka a tavalyelőtti közbeszerzéseknek. Vagyis az autópálya-pályázatok nélkül nem vált be a fél évvel ezelőtti prognózisa, azaz a közbeszerzési piac tavalyi növekedése a korábbi évekhez hasonló szinten maradt volna.



- Valóban, a három autópálya-tender nélkül folytatódott volna a korábbi trend, azaz az évi 10-15 százalékos emelkedési ütem. A közbeszerzési piacot sok tényező befolyásolja. Bár tavaly a gazdaság számos területén kedvezőtlen tendenciák érvényesültek, a közbeszerzéseknél pozitív elmozdulás volt.



>> Ezek szerint elégedett a tavalyi eredménnyel?



- A 800 milliárdos közbeszerzési piac jelentős a magyar gazdaság szempontjából, de emellett feltehetőleg nagy értékű beszerzésnél, illetve beruházásnál kerülték meg a közbeszerzést. Ezek egy részét a törvény is megengedi, hiszen a jogszabály nagyszámú kivételt tesz lehetővé. Számuk még tavaly január 1-jétől is nőtt, a "salátatörvény" keretében módosított közbeszerzési jogszabályok következtében. Mint emlékezetes, akkortól "lazították" fel a támogatásokkal kapcsolatos paszszust. Eszerint a közbeszerzés feltételéül az addigiaktól eltérően egyrészt az értékhatár elérését szabták, másrészt, hogy a támogatás mértéke a beszerzés több mint 50 százaléka legyen. Ezeknek korábban nem az egyidejű fennállása tette kötelezővé a közbeszerzés alkalmazását, hanem külön-külön meglévősége is. A módosítás következtében például akár egy négymilliárdos beruházást is meg lehet valósítani közbeszerzés nélkül, ha az állami támogatás nem éri el annak felét, hanem "csak" 1,9 milliárd forint. A szabályozás lazító hatását látszik igazolni, hogy a támogatott szervezetek közbeszerzése előzetes adataink szerint csökkent tavaly. Az elmúlt évben azonban nemcsak lazították, hanem szigorították is a közbeszerzéseket, hiszen az új Országgyűlés júliusban emelte be a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t a közbeszerzés alanyi hatálya alá. Ennek eredményeként kell közbeszerzést alkalmazni például az autópálya-építésekre.



>> Úgy tudom, hogy az Európai Unió is sokallja a magyar törvényben lévő kivételeket. Milyen az EU-országok gyakorlata, és tervezik-e nálunk a kivételek csökkentését a közeljövőben?



- Brüsszel két területen kifogásolta a magyar közbeszerzéseket. Egyrészt a preferenciális szabályokat kritizálta, de ezek a korábbi megállapodás értelmében a csatlakozásig, illetve legkésőbb 2004. február 1-jéig tarthatóak fenn. Mivel Magyarország nem kért a közbeszerzés területén derogációt, legkésőbb az előbbi határidőig el kell törölni a belföldi ajánlattevők számára többletjogosítványokat biztosító preferenciális szabályokat. A másik kritika a kivételek magas számát érte az EU részéről, de konkrétan főleg a közbeszerzéseket mellőző sztrádaépítéseket kifogásolták. A kivételek számát a KT is sokallja, ez véleményünk szerint a közbeszerzési fegyelmet is kedvezőtlenül befolyásolja. Az unió tagországaiban is változó a helyzet a kivételeket illetően, és ott sem mindenütt idillikus a kép.



>> Bizonyára vannak olyan kivételek, amelyekről - például nemzetbiztonsági okokból - egy ország sem mondana le. Valószínűleg azonban olyanok is akadnak, amelyektől az EU-jogharmonizáció jegyében búcsút kell majd mondani.



- Feltehetőleg meg kell majd válni egyebek között például a törvénynek azon passzusától, amely a közbeszerzés nélküli sztrádaépítéseket is lehetővé tette. A sokat kifogásolt lehetőség szerint a kormány a kezességvállalásával történő beszerzéseknél felmentést adhat a közbeszerzés alkalmazása alól. Az alanyi jogon a törvény hatálya alá kerülő vállalatok számának bővítésével is csökken a kivételek köre. Ezt eredményezte az MFB-nek a már említett tavaly nyári, vagy az ÁPV Rt.-nek a néhány évvel ezelőtti közbeszerzés hatálya alá vonása. Ez utóbbit szintén utólag, csak a Tocsik-ügy kapcsán sorolták be a törvénybe. A privatizációs szervezet tulajdonában lévő társaságok azonban akkor sem kerültek be, azaz még nem egységes a rendszer, van javítanivaló. A nemzetbiztonsági okok mellett továbbra is kivételek lehetnek például a NATO-beruházások. Az EU lehetővé tesz egyedi pályáztatást is, például az Európai Fejlesztési Bank által támogatott beruházásoknál. Ezeknél is nyilvános a pályáztatás, de nem közbeszerzés, bár általában annál szigorúbbak a feltételek. Ilyen eset lehet a 4-es és 6-os villamosok vásárlása.



>> A törvényben engedélyezett kivételek körének csökkentése, pontosítása a könnyebb feladat. Bár várhatóan az ilyen irányú jogszabály-módosítás is különböző érdekeket sérthet. A közbeszerzés megkerülésének visszaszorítása azonban nehezebbnek látszik, hiszen az ilyen esetek ritkán érhetőek tetten, így értékükről is eltérő becslések keringenek. Ilyen ügyben a közbeszerzési döntőbizottságnál is csak elvétve indítottak jogorvoslatot a törvény 1995. novemberi hatálybalépése óta. Mi lehet ennek az oka?



- Valóban, az évi 700-800 körüli jogorvoslati kérelemnek csupán a töredékét teszik ki azok, amelyeket a közbeszerzés mellőzése miatt indítanak. Éves számuk tíz alatt van, ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyien mellőzték volna törvénytelenül a közbeszerzés alkalmazását. Csak ezek az esetek ritkán kerülnek felszínre a rövid jogorvoslati határidő miatt. A jogorvoslati lehetőség a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő eljárásokat célozza.



>> Ezek szerint a közbeszerzés mellőzésének leleplezése csak a véletlenen múlhat? Kivédésére nincs törvényes lehetőség?



- Hatékonyabb ellenőrzéssel lehetne megelőzni. Az ellenőrzésnek azonban korlátai vannak. Például a közszolgáltatóknál, amelyek bizonyos feltételek esetén a törvény alanyi hatálya alá tartoznak ugyan, de az ebbe a körbe tartozó áram-, gáz-, csatorna-, víz-, telefon- és egyéb társaságok döntően magánvállalatok. Bár előfordulnak kételyek a közbeszerzés alkalmazását illetően, és csökken is az arányuk, nem jut el hozzájuk az Állami Számvevőszék, vagy más kijelölt szervezet. Csak akkor kérdőjelezhető meg a közbeszerzés mellőzése, ha feltűnik, de akkor is csak utólag. Mindez bizonyíték arra, hogy a közbeszerzés a 800 milliárd forintot is lényegesen meghaladhatná, ha nem lenne ennyi kivétel, illetve kevesebben kerülnék ki. Javítana a helyzeten az üvegzsebprogram, amely sok törvényt érint. A javaslat szerint az ÁSZ ellenőrzési jogát kiterjesztenék a magáncégekre is. Nagyon fontosnak tartom a környezetet is. Ezért bízom abban, hogy a kormánynak a sztrádaépítések közbeszerzéssel való megvalósításáról hozott határozata túlmutat az autópálya-beruházásokon és példát ad, ragadós lesz. Reményeim szerint a kivételek száma, illetve a közbeszerzések mellőzése a törvény küszöbönálló jogharmonizá-ciós módosítása révén is csökkenni fog.



>> Mikor várható az újabb módosítás?



- A parlament első félévi munkaprogramjában szerepel.



>> Milyen változások várhatóak?



- Ez az igazságügyi tárca kompetenciája, ők készítik elő a tervezetet. A teljes jogharmonizáció megvalósításához több témakörben is előrelépés szükséges. A nemzeti preferenciák már említett eltörlésén kívül egyebek között felül kell vizsgálni a külföldi ajánlattevők kizárási lehetőségét, a közbeszerzési értékhatárokat, az eljárási határidőket. Az új közbeszerzési törvényben meg kell teremteni az elektronikus közbeszerzési eljárás jogi alapjait is.



>> A hazaiak lényegesen elmaradnak az EU-s értékhatároktól. Sok országban kettős rendszert - nemzetit és uniós értékhatárokat - alkalmaznak. Mi lesz nálunk a csatlakozást követően?



- A csatlakozásnál a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően úgynevezett kettős rendszer alakulhat ki, azaz a közösségiek mellett létezni fog a nemzeti értékhatárok rendszere is. Az EU eltérő kategorizálása miatt azonban nehezen hasonlíthatók össze az értékhatárok. Például áru- és szolgáltatásbeszerzésnél azonosak, ám eltérő értékek vonatkoznak kormányzati szervekre, illetve a közszolgáltatókra. A szolgáltatásnál és az árubeszerzésnél nem túl nagy az eltérés, az építési beruházásnál óriási. Ez utóbbinál a hazai 40 millió forinttal szemben ötmillió euró (durván 1,2 milliárd forint) a közösségi értékhatár. A magyarországi beszerzéseknél, amelyeket a Közbeszerzési Értesítőben tesznek közzé, alkalmaznák a nemzeti értékhatárokat, az EU hivatalos lapjában meghirdetett beszerzéseknél pedig a közösségieket.



>> Két év után az idén újra emelkedtek az értékhatárok. A KT elegendőnek tartja a idei büdzsében jóváhagyott értékeket? Hiszen azok továbbra is meglehetősen távol vannak a közösségi értékektől.



- 2003-ra a KT által javasolt értékeket szavazta meg az Országgyűlés. Eszerint az árubeszerzésnél az előző két évben érvényes 9 millióról 10 millió forintra, a szolgáltatásoknál 18-ról 20 millióra, a beruházásoknál pedig 36-ról 40 millióra nőtt az idén a közbeszerzési értékhatár. Változatlan maradt továbbra is a kétfordulós, előminősítéses építési beruházásoknál az évek óta érvényes 240 millió forintos értékhatár. A KT szerint a nagyobb emelések a közbeszerzési ismeretek, a gyakorlat mai szintjén a közbeszerzési szigor fenntarthatósága érdekében nem indokoltak.



>> Mennyire váltak be a közbeszerzési törvény egy évvel ezelőtti módosításai?



- Mint emlékezetes, a KT nem támogatta a kötelező bírság alkalmazását. Az eddigi gyakorlat is minket igazolt, azaz a kedélyeket jobban borzolta, mintsem hogy elrettentésül szolgáljon. Nem vált be a szigorítás, véleményem szerint a bírság kiszabását ismét a döntőbizottság mérlegelési jogkörébe kellene utalni. Úgy látjuk, hogy az értékelési szempont rendszerében történt technikai változások tökéletesítették a pályázatok elbírálását, értékelését. A nyilvánosságra erősített rá, hogy a szerződések megtekinthetők. Korábban ezt üzleti titokra való hivatkozással el lehetett hárítani. A közpénzek elköltésének átláthatóságához, nyilvánosságához a közbeszerzésnek több eleme is van. Egyrészt a közbeszerzést meg kell hirdetni, az eredményt pedig közzé kell tenni a KT hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben. Ugyanitt kell nyilvánosságra hozni a döntőbizottsági és a bírósági javaslatokat is. A sorból csak a hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzés lóg ki, amelynek csak az eredményét kell közzétenni. A törvény 1999. novemberi módosításakor azonban szigorítottak, hiszen az ilyen eljárások esetében az ajánlatkérőnek a felhívását az ajánlattevőkkel egy időben a döntőbizottsághoz is meg kell küldenie. Ennek köszönhetően a módosítás óta a korábbi felére, azaz tíz százalék alá esett a hirdetmény nélküli közbeszerzések értéke.



>> Ez azonban sok munkát ró a testületre. Hogyan bírják, hiszen a jogorvoslatok száma is évről évre nő?



- Óriási munkát ró a döntőbizottságra a hirdetmény nélkül indított eljárások jogosságának eldöntése. A törvényben felsorolt feltételek közül a leggyakrabban a sürgősséget alkalmazzák. Ez különösen kedvelt a különböző állami ünnepségek, tűzijátékok megrendezésénél. Arra hivatkoznak, hogy mire megvan a közbeszerzéshez kötelező fedezet, már csak ezzel az eljárással bonyolítható le a beszerzés. Ez azonban helytelen gyakorlat. Reményeim szerint a jövőben betervezik az ilyen ünnepségek költségét, hiszen előre tudni lehet, hogy lesz március 15-e, augusztus 20-a vagy október 23-a. Jelenleg a közbeszerzési döntőbizottságnak az elnökkel együtt 19 tagja van. Az évi 800 körüli jogorvoslati eljárás ellátása az ügyenként háromtagú tanáccsal számolva azonban nem egyszerű feladat. Az EU-s jogharmonizáció kapcsán növelni kell a létszámot.



>> A jogharmonizáció kapcsán várhatóak-e szervezeti változások?



- Az 1995-ben megszületett közbeszerzési törvény érdeme az a filozófia, hogy nem nagy hivatalt hozott létre, hanem választott szervezetet, a Közbeszerzések Tanácsát. A 19 tagú KT-ben a közérdek, az ajánlattevők, illetve az ajánlatkérők érdekei konszenzusban vannak. A KT független szervezet, a kormányt összesen csak nyolcan képviselik, s az Országgyűlés alá van rendelve. Nincs jogosítványa, hogy egyedi ügyekben állást foglaljon. A felügyelete alatt dolgozó döntőbizottságnak pedig nem adhat szakmai utasítást.