A pénz beszél

Nem lesz meglepő, ha a Gripen vadászgépek bérletéről és ennek ellentételezéséről szóló újabb megállapodás aláírását követően ismét kitör a hangzavar a körül, hogy a szerződők mely települések irányába próbálják orientálni az offset keretében Magyarországon befektetni szándékozó svéd vállalatokat.

A 2001 decemberében aláírt első szerződésben az előző kabinet négy - jobboldali vezetésű - várost: Debrecent, Miskolcot, Szolnokot és Pápát külön megjelölte, amelyek térségében a svédek emelt szorzóval számolhatják el beruházásaikat. Számos ellenzéki önkormányzat bundát kiáltott, s a települések között valóságos versengés indult azzal a céllal, hogy felkerüljenek a kiemeltek listájára.

A bérlet módosításával az ellentételezés is változik. Az új kormány nem titkolja: a területi preferenciák is módosulnak. A kabinet objektív mércét ígér, de ennek betartása esetén is lesznek elégedetlenek. Az önkormányzatok ismét tülekedni kezdhetnek, míg a megjelölt városok közül három kieshet ebből a körből. Debrecen diszkriminációt emlegethet, s kérdés, a baloldali irányítás alá került Miskolcon és Szolnokon miként adják majd el, ha kormánypártiságuk ellenére a városok kiesnek a preferáltak közül.

De mi is történt mindeközben? Az ellentételezés első évében a svéd vállalatok mintegy 27 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, azonban az összeg nagy része Jászberényben, az Electrolux és a cég beszállítói révén realizálódott, míg a négy célterületnek szánt városban nem sok minden történt a Gripen-offset terén.

Lefordítva: jelöljék ki a preferált ellentételezési területeket bármilyen szempontok alapján, mindez a lényegen nem változtat. Az aktusnak (bel)politikai üzenete lehet, de a cégek nem ezt, hanem befektetéseik megtérülési esélyeit mérlegelve döntenek beruházásaik helyszínéről.