Évzáró statisztikák

Az elmúlt héten 2002 utolsó időszakáról láttak napvilágot makrogazdasági adatok, így sok tekintetben már teljes a tavalyi esztendő. A számok megerősítik: a gyenge nemzetközi konjunktúrára érzékeny területeken gyenge volt a teljesítmény, míg a belföldi kereslet felpörgetésére érzékeny ágazatok sikeres évet tudhatnak maguk mögött.

Tavaly 2,6 százalékkal volt magasabb az ipari termelés, mint a megelőző évben. A Központi Statisztikai Hivatal tíz éve nem mért ilyen alacsony dinamikát, ami elsősorban az exportteljesítmény visszaesésének tudható be. Igaz, a kivitel még így is messze jobban teljesít, mint a lakossági fogyasztás növekedésére gyakorlatilag teljesen érzéketlen hazai értékesítések: míg a szektor exportértékesítései 5,7 százalékkal nőttek, a belföldi eladások 0,2 százalékkal visszaestek. Ugyanakkor a teljesítményváltozást leggyorsabban mutató, úgynevezett fix bázisú indexek tanúsága szerint 2002 elején véget ért a megelőző évet jellemző visszaesés, és lassú, de folyamatos növekedésbe kezdett a szektor. Feltehető, hogy az erős forint által kikényszerített alkalmazkodási mechanizmus elkezdődött.

Pontosan fordított tendenciák figyelhetők meg az ipartól statisztikailag külön kezelt építőiparban. Tavaly a rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben, 20,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, ám a száguldásnak feltehetően vége. A kormányzati megrendelések biztosan nem érik majd el egy választási év szintjét, és a lakáspiacon csak az okozhat ideiglenes élénkülést, ha a kamattámogatások szigorításáról kiszivárgott hírek miatt általános "sietség" lesz úrrá a vásárlókon. Éppen ezért az idén szinte bizonyosan jóval alacsonyabb, akár egy számjegyű dinamikával is számolhatunk az építőiparban.

Az elmúlt tizenkét év legmagasabb növekedése következett be tavaly a reálkeresetek esetében is, amikor átlagosan 13,6 százalékkal kaptak magasabb fizetést a munkavállalók, mint 2001-ben. A béremelkedés 1990 óta még soha nem haladta meg a 8 százalékot, tehát a dinamika még a választási évekhez képest is jelentős volt. A két számjegyű növekedési ütem mellett az előrejelzések szerint a GDP csupán 3,2 százalék körül bővülhetett. A keresetnövekedés forrásául az eladósodás, illetve a vállalati beruházások és nyereségek visszaesése szolgált. Az idén az áthúzódó hatások ellenére sem számíthatunk hasonló keresetnövekedésre. A Magyar Nemzeti Bank például legutóbbi előrejelzésében 8 százalék körüli dinamikát tüntetett fel. (MI)