Jegybanki lazítás

Továbbra is a bankközi piacon rekedt forró tőke sorsa foglalkoztatja a gazdasági szakembereket leginkább. A többletlikviditás jelentős része kivár, és a Magyar Nemzeti Bank által a hét közben meghirdetett devizaeladási aukciók is mérsékelt sikert hoztak. Feltehetően a kamatemelésre és árfolyam-erősödésre számító spekulánsoknak szólt Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozata is, amely akár a monetáris politika lazításaként is értelmezhető: "elengedi" a 2003-as célt a MNB, és helyette a 2004-es inflációs célra koncentrálva hozza meg döntéseit - ez volt a bejelentés lényege. Az elnök szerint elképzelhető, hogy ugyan 2003 végén a magas bérdinamika és az olajárak miatt nem lesz 4,5 százalék alatt az éves drágulás üteme, azonban a jelenlegi árfolyam- és kamatszint megfelelő ahhoz, hogy 2004 decemberében a fogyasztói árindex a 2,5-4,5 százalékos célsávban legyen.

A nyilatkozat nem minősíthető kizárólag az inflációs célrendszer logikájából fakadó, technikai jellegű bejelentésnek. Két hete Járai még határozottan kiállt amellett, hogy a jegybanki intervenció után magas, a korábbihoz közeli árfolyam- és kamatszint szükséges. Ehhez képest most az effektív kamatláb 8,5 helyett 3,5 százalékos, az árfolyam pedig mintegy három-négy százalékponttal marad el a sávszéltől.

Amennyiben a jövő évi inflációs cél eléréséhez valóban megfelelők a jelenlegi monetáris kondíciók, megkérdőjeleződik az inflációs célkitűzés alkalmazásának gyakorlata. Úgy tűnik, hogy a jegybank túlságosan mereven koncentrált az épp előtte álló célkitűzésre, ami a hosszú távú dezinflációs pálya ismeretében most jelentős bakugrásokat okozott politikájában. Jelenleg ugyanis úgy áll a helyzet, hogy január közepén még a rendszer keretei között a lehető legszigorúbb feltételeket látta szükségesnek a monetáris tanács, a hónap végén pedig jóval lazább feltételeket is elegendőnek ítéli. Valószínű, hogy a jegybank a jövőben döntéseit megpróbálja egy hosszabb távú dezinflációs pálya szem előtt tartásával meghozni.

Tavaly az utolsó negyedévben - csakúgy, mint a megelőző két negyedben - 5,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Éves átlagban 5,8 százalékon állt a mutató 2002-ben, ami 0,1 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A kismértékű változás mögött az állástalan fiatalok számának növekedése, illetve az idősebbeknél tapasztalható javulás áll. Ez arra utalhat, hogy a világgazdasági recessziót érezve a cégek nem bővítik tovább kapacitásukat, így a pályakezdők iránti kereslet

csökkent. (MI)