Régiós esélyek a távközlésben és a szoftveriparban

>> A tárca a piac szereplőinek azt ígérte, hogy a jövőben kerüli a közvetlen kormányzati beavatkozást, inkább a szabályozást alakítja a piac tényleges igényeinek megfelelően. Ennek ellentmondanak a mostani internetkedvezmények kapcsán hozott központi döntések.

- Semmi rendkívüli nincs ebben. Az is nagyon nagy baj lenne, ha a piac mondaná meg a kormánynak, hogy merre menjen, de ugyanilyen nagy baj lenne a fordítottja. A szolgáltatókkal kölcsönös párbeszédben vagyunk, aminek időnként az az eredménye, hogy a kormány alkalmazkodik a kérésekhez, a piac által közvetített trendekhez. Időnként viszont az sem baj, ha a kormány is megfogalmazza a maga értékrendjét.

>> A piaci szereplőknek a sorrend sem tetszik, elvárnák, hogy a minisztérium előbb velük tárgyaljon, és hagyja meg nekik a kommunikáció jogát is.

- A kormányzat szándéka, hogy gyorsítson. A számítógép- és internethasználatban egyaránt le vagyunk maradva, nemcsak a nyugati országokhoz képest, de a régiót tekintve sem állunk az élen. Magyarország sikere az Európai Unióban azon múlik, hogy a tudásgazdaságban mennyire vagyunk eredményesek. Az idéntől igénybe vehető adókedvezménnyel, ha ügyes valaki, lényegében ingyen juthat számítógéphez. Az eszközhöz való jutás egyéb formáival - beleértve a dolgozói PC-programot - együttesen elhárulhat az akadály a tömeges használat elől. Mi marad ezek után a hátrányokból? Az internethasználat drágasága. A mostani lépések megtételét még egy dolog sürgette. Az elmúlt év második felében nagyon széles körben jelentős keresetnövekedés következett be. A potenciális fogyasztók közel egymilliósra tehető tábora most még szívesen ruház be ilyen célokra.

>> A piaci szereplők azt is kifogásolják, hogy egy-egy döntés előtt a tárca csak a legnagyobbakat tünteti ki a figyelmével, őket vonja be az előzetes tárgyalásokba.

- Ez egyértelmű, hiszen hiába akar a minisztérium új dolgot megcélozni, ha a fogyasztók 80 százalékát elérő szolgáltató nemet mond rá.

>> A kisebbek pedig igyekeznek szövetségbe tömörülve érvényesíttetni érdekeiket.

- Az összefogás eddig legfeljebb verbálisan sikerült ezeknek a cégeknek. Sőt, inkább az tapasztalható, hogy egy-egy piaci helyzetben egymást kitúrva igyekeznek a legkedvezőbb megállapodást kötni a saját maguk számára a Matávval.

>> A távközlési piacon a verseny tényleges kialakulásának egyik kulcskérdése a hírközlési törvény módosítása, amely eddig a piac mintegy 500-600 milliárd forintos szegmensére nem is terjedt ki. A mobilpiac az előző törvényből azzal az indoklással maradt ki, hogy ott már kellő mértékű a verseny. Hogyan változik a jövőbeni szabályozás?

- A mobilosok tavalyelőtt még nagyon örültek, hogy ki tudtak maradni a törvényből, ami szerintem nagyon nagy baj. Nem is a kimaradás, hanem az, hogy az előző törvény úgy született meg, hogy még az utolsó órában is lobbikörök rángatták. Ez az, amit most el kell kerülni, mert az ilyen törvényről utólag mindig kiderül, hogy hasznavehetetlen. Pontosan a mobilosok esete lehet a példa. Igaz, hogy a szabályozás alól kikerülhettek, de mivel a vezetékesek is jól lobbiztak, a mobilosok csak befizetőként vesznek részt az egyetemes távközlési alapban, többmilliárdos teherrel.

>> Miközben a vezetékes hálózattal rosszul ellátott területeken sok esetben kedvezőbben tudnak telefonálási lehetőséget teremteni, s ennek révén jogosultak lennének az alapból visszatérítésre is.

- A törvénymódosítást kibővített szakmai kerekasztallal kell kidolgozni, beleértve az internetszolgáltatókat, a kábeleseket, a mobilosokat, valamint az üzleti kommunikációs szolgáltatókat. Mindannyian vegyenek részt a törvény alapvető irányainak kialakításában, hogy májusban, mikor már lerakjuk azokat az alapelveket, amik alapján a jövőbeni szabályozás működhet, akkor azokkal közép- és hosszú távon a piac valamenynyi lényeges szereplője egyetértsen. Ma már a kábelesek is úgy érzik, hogy nagy átok a jelenlegi törvény, de pont fordított ok miatt. Ők beküzdötték magukat a törvénybe, elfogadtatták magukat távközlési szolgáltatónak, és csak most látják, hogy micsoda nagy teher az számukra.

>> Ennek kapcsán nem lenne indokolt a médiatörvény módosítása is, főként az egyhatodos korlátozó szabály miatt? Emiatt érzik magukat a szolgáltatók gúzsba kötve.

- Nem a médiatörvény módosítása a kérdés, hanem annak az anomáliának a megszüntetése, hogy a kábeltelevíziózás mint technológia is belekerült a törvénybe. Az lenne a feladatunk, hogy az infrastruktúrát leválasszuk, függetlenítsük a tartalomszolgáltatástól, s önmagában nézzük meg, hogy a kábelhálózatok hogyan szabályozhatók. Ettől teljesen független téma lehet az, hogy a televíziós műsorszolgáltatás területén meglévő médiaérdekek hogyan jelentkeznek majd mondjuk egy kábeltévés adathordozón.

>> De végül is hogyan rázható fel a kábelpiac? Egyik cég sem mutat a fejlesztésekre nagy hajlandóságot, a legtöbben a szinten tartás mellett tették le a voksukat.

- Én nem látom a helyzetet ilyen borúsan. Egy biztos, senki nem tudja megspórolni a szükséges piaci lépéseket.

>> Annyi ponton igyekeznek majd módosítani a törvényt, hogy talán jobban megfelelne a valóságnak, ha új törvényről beszélnénk.

- Való igaz, hogy lényegében egy új törvényről beszélhetünk 2004 januárjától. Hiszen ha csak az előbb említett mobilpiacot vesszük, lehet, hogy a szövegmódosítás mindössze néhány fejezet, de a piac közel feléről, 500 milliárdról rendelkezik majd. Ez nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi ugrás, nem csak az összeg nagysága miatt. A törvény reményeink szerint az azt követő néhány évre kiszámíthatóvá teszi a befektetések értékét. Ehhez azonban szükség lenne a vezetékes piacon a Matávval szembeni ellenoldal megerősödésére.

>> Ön szerint mennyit haladt előre ez a folyamat?

- Mi nyolc hónapja kommunikáljuk, hogy versenyképes társ kell a vezetékes piacon, nem versenytárs, mert az már van. Igenis tudomásul kell venni annak a négy-öt-hat befektetőnek, hogy ha nem ismerik fel tulajdonosi szinten az együttműködés, a közös érdek kialakításának szükségszerűségét, akkor komoly üzletre nem számíthatnak. Hogy ezt aztán egyesüléssel vagy kivásárlással oldják meg, már másodlagos kérdés. A stratégiai együttműködés kevés.

>> De most nem úgy néz ki a helyzet, hogy hamar megszülethet az erős alternatíva. A Vivendi talált ugyan magának tulajdonost, de annak egyelőre más nem kell a többi piaci szereplőből. A PanTelen továbbra is ott van az "eladó" tábla, a HTCC körül pedig nagy a csend.

- Azt hiszem, ez nem ilyen gyorsan fog zajlani. A Vivendinek is elég hosszú időbe telt az eladása.

>> Közben sokak számára úgy tűnik, hogy a Vivendinek most csak egy köztes tulajdonost sikerült találnia.

- Pontosan ez a biztató az erős alternatíva szempontjából. Hiszen nagy baj lenne, ha nem pénzügyi befektető tulajdonosa lenne, akinek elsődleges célja, hogy egy üzletileg valóban jól működő vállalkozást teremtsen, amit a későbbiekben elad egy szakmai befektetőnek.

>> Nem tartanak attól, hogy a mostani törvény is a fontosabb pontokon végül a lobbiérdekeknek esik áldozatul?

- Természetesen lobbiérdekeket fog szolgálni, de most mindenki azt akarja, hogy a piac kétszereplőssé váljon.

>> A monopóliumot duopólium váltja fel, és ettől már itt a piaci verseny?

- Egy Magyarország-méretű piacon a két szereplő éppen a jövedelmezőségi határon tud működni. A piac további bővítéséhez, meggyőződésem, a kormánynak azt is elő kell segítenie, hogy a szolgáltatók kiléphessenek az országhatáron túlra. Most kötöttem megállapodást a horvát illetékes tárca vezetőjével arról, hogy Horvátország irányába megindítunk az M7-es autópálya mentén egy intelligens közlekedési rendszert. Ez nem csupán közlekedési rendszer lesz, hanem egy optikai kábel segítségével felvisszük a világhálóra az autópálya mentén működő kis- és középvállalatokat, utazási és üdülési lehetőségeket és egyéb hasznos információkat. A határon túli több mint háromszáz oktatási intézménybe pedig igyekszünk kivinni a Sulinet programot. Így a magyar szolgáltatások kiléphetnek az országhatáron túlra is. A szolgáltatók jövedelmezősége érdekében megfontolandó továbbá a törvényben rögzíteni az integrált szolgáltatás lehetőségét, a vezetékes és a mobilos együttes nyújtását.

>> Azt mondják az alternatívok, hogy a jelenleg érvényes törvényben is vannak még olyan lehetőségek, amelyek élénkíthetnék a versenyt. Ezek egyike a számhordozhatóság. Ezt a törvény az idén január elsejével tette volna lehetővé. A végrehajtási rendelet azonban mind a mai napig várat magára.

- Ezt az üzleti kommunikációs szolgáltatók - köztük főként a PanTel - szokták hiányolni, nem pedig a lakossági piacon tevékenykedők. Európában sincs még sok helyen megoldva.

>> Ennek némileg ellentmond, hogy a legújabb uniós előírások már a mobilszám-hordozhatóság megoldásának is rövid határidőt szabtak. Mi mindkettővel megvárjuk a törvénymódosítást?

- Mindenképpen. Azt gondolom, hogy a fogyasztói piac nagyobbik felének ma nem ez a legnagyobb baja, hanem a tarifák.

>> Térjünk át a tárca másik fő területére, az informatikára. Az ágazat manapság ügyek sorával hívja fel magára a figyelmet. Kezdődött az Albacomp-üggyel, folytatódott a Synergonnal, s most itt a Portocom esete. Hogy ítéli meg a helyzetet?

- Egy biztos, hogy a mi piacunkon előforduló botrányok nagysága eltörpül a piac teljes mérete mellett. Az egész piacot több mint ezermilliárd forintnak véve ezek kihatása nem több tízmilliárdnál.

>> Az informatikai piacon azért elég sok szállító szokott a szürkepiacra panaszkodni.

- Továbbra is a nagyságrendre tudok hivatkozni. Fel kell ismerni, hogy a PC-s világpiac több mint háromnegyedét néhány szállító látja el, amely méretgazdaságosságból kiindulva jóval hatékonyabb tud lenni a hazai öszszeszerelő manufaktúráknál. Utóbbiba kell sorolnunk mérete alapján az Albacompot is, amely hardverárakban nem tud versenyezni a nagyokkal. Azt gondolom, a hazai gyártóknak más előnyt kell szerezniük.

>> Az ágazat kisvállalkozásainak nemcsak a hardverpiacon nehéz a verseny, hanem egyéb területen is. A közbeszerzéseken jó esetben részterületek alvállalkozóiként kapcsolódhatnak be.

- Óriási tévedés azt hinni, hogy ezek a kis cégek versenybe szállhatnak a nagyvállalatok pályáján. Nem az a megoldás, hogy beengedem őket a közbeszerzésbe. Meg kell nézni, hogy miben jók. Abban, hogy ott vannak a fogyasztó mellett. Itt is öszszefogásra van szükség, de nem amiatt, hogy fel tudják vállalni az ötszáz gépes közbeszerzési pályázatot, hanem hogy a kiírásban azok az értékek is megjelenjenek, amelyeket ők tudnak képviselni, például a helyi szerviz igényét. A kormány azzal tudja támogatni őket, hogy növeli az otthoni internet- és PC-piacot, ahol szolgáltatóként léphetnek fel.

>> Tervezi-e a tárca valamilyen célzott támogatásukat?

- Erre az ágazatra aztán igazán elmondható, hogy verseny- és piaci terület. Ha ide is támogatást adunk, azt olyan más területektől kellene elvennünk - egészségügy, önkormányzatok -, amelyek nem élhetnek ma még a piaci feltételekkel. A piac bővítésével támogatunk. A szoftverterületet pedig arra sarkalljuk, hogy keressenek közös célokat.

>> Volt is három éve egy ilyen kezdeményezés, aminek révén a hazai szoftverfejlesztő társaságok laza szövetségben "összedobták" volna fejlesztői feleslegüket, hogy a több száz fős csapattal már eredményesebben pályázhassanak nagy nyugati tendereken. Az elképzelés végül is kudarcba fulladt.

- Ennek kapcsán hadd idézzem Bojár Gábort, a Graphisoft elnökét. Szerinte Magyarországon nincs szoftvergyártás, csak termékgyártás. Bizonyos emberek összeállnak, gyártanak egy könyvelőprogramot, és megpróbálják eladni. Ezt nevezi termékeladásnak. A szoftvergyártó azt figyeli, hogy a világpiacon milyen megrendelések vannak. Ehhez sok ezer főt mozgató vállalkozásokra lenne szükség. Ez valószínűleg nem a mi terepünk. A környező országokban járván azt tapasztaltuk, hogy van manufakturális módon előállított szoftverekre szóló igény. Régióban lehet gondolkodni. A könyvelési rendszerek eltérőek lesznek a nyugat-európaitól, tehát itt van mit keresnünk. Ugyanakkor az is fontos a számunkra, hogy ott legyünk az amerikai piacon is, mivel ott a know-how sajátítható el. Ezért nyitjuk meg a virginiai irodát. Máshol is tervezünk ilyenfajta ügynökségeket nyitni. Brüsszelben, az uniós együttműködés miatt, de Japán, Dél-Korea és Szingapúr is fontos lehet.