VG-KÖRKÉRDÉS
Versenyhátrány
Schréder Mihály
A Swietelsky Útvasút Kft. vezérigazgatója
"Az ÉVOSZ már több éve próbálkozik azzal, hogy az építőiparban létrejöjjön az ágazati kollektív szerződés (ksz). Eddig ezek az erőfeszítések nem jártak eredménnyel, elsősorban azért, mert a kis- és középvállalkozóknak ez nem állt érdekükben. Az ágazati ksz megkötése ugyanis azzal is járhatna, hogy meghatározzák az ágazati minimálbér összegét. A kisebb cégeknek ez azért nem érdeke, mert abban a körben elterjedt a "zsebbe fizetés". Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy az építőiparban lehet olyan dolgozót találni, aki havi 50 ezer forintért vállal munkát. A legálisan működő cégek versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik feketemunkásokat alkalmaznak. Ezért én örülnék annak, ha sikerülne tető alá hozni az ágazati kollektív szerződést. Véleményem szerint a munka törvénykönyvének egyes előírásai nem veszik figyelembe azt, hogy az építőipar speciális tevékenység, s ezt az ágazati ksz-ben korrigálni lehetne."
Zsinórmérték
Bodrogi József
A Halaspack Csomagolóanyag Bt. vezérigazgatója
"A papíriparban már van ágazati kollektív szerződés, melyhez tudomásom szerint sok cég csatlakozott. Köztük a mi vállalkozásunk is, még akkor, amikor a Dunapack kebelébe tartoztunk. A későbbiekben sem változott a helyzet, amikor a cégnél tulajdonosváltás zajlott le. Jelenleg német tulajdonosunk van, s mivel Németországban is van ágazati kollektív szerződés, így természetes, hogy itt is támogatják ennek meglétét. Az ágazati ksz mindenképpen hasznos lehet. A nálunk meglévő kollektív szerződés a papíriparra vonatkozóan külön nem jelöl meg minimálbért, de úgy tudom, van olyan törekvés, hogy a későbbiekben a tarifarendszerre vonatkozóan is tartalmazzon előírásokat. Gondolom, hogy amennyiben ilyen irányban változna a helyzet, úgy társaságunk sem hagyná figyelmen kívül az ajánlásokat. Gyakorlattá vált, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásait az éves béremelésnél igyekszünk figyelembe venni."
Európai gyakorlat
Antoni Péter
A Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnöke
"Mindenképpen hasznosnak tartanám, ha az építőanyag-kereskedelemben is lenne ágazati kollektív szerződés, erre való törekvés tudomásom szerint a szakmán belül még nem volt. Ráadásul cégünknél szakszervezet, sőt kollektív szerződés sincs, s úgy gondolom, hogy ez nem ideális állapot. Az anyavállalatnál természetesen más a helyzet, s tudomásom szerint Európa számos országában elterjedt gyakorlat, hogy az egyes ágazatokban van kollektív szerződés. Magyarországon a rendszerváltás után meggyengültek a szakszervezetek, s ennek is köszönhető, hogy egyes szakmák nem tudtak létrehozni ágazati kollektív megállapodásokat. Mivel rokon területek, el tudnám képzelni, hogy az építőanyag-kereskedelemnek és az építőiparnak közös ágazati kollektív szerződése lenne, s annak előírásai irányt mutatnának a cégeknek. Elképzelhető, hogy a létrejövő új testület meggyorsítja majd az ágazati ksz-ek tető alá hozását."
Felszálló ágban
Reményi Tibor
A Kaba Elzett Rt. vezérigazgatója
"Cégünk a Vasas Szakszervezethez tartozik, mely nagy hagyományokra tekint vissza, s ahol van ágazati kollektív szerződés. Az abban foglaltakat figyelembe vettük akkor, amikor a vállalati kollektív szerződést összeállítottuk. Ahol eltérés van, az minden esetben a dolgozóknak kedvez. A vállalati kollektív szerződésben például nagyobb kedvezményeket biztosítunk - gondolok itt például a felmentési időre, a régi dolgozók végkielégítésére. Az elmúlt években az ágazati átlagnál nagyobb mértékű béremelést tudtunk adni a munkatársainkak, igaz, hogy alacsonyabb szintről kellett indulnunk. Azt hiszem, az utóbbi időben a dolgozók nem igazán foglalkoznak a ksz előírásaival, ugyanis a cég növekedési pályán van, bővült a létszám is. A tapasztalat az, hogy a ksz inkább akkor kerül előtérbe, amikor egy cégnél munkahelyi konfliktusok vannak. Természetesen az ágazati ksz hasznos lehet a munakadók és a munkavállalók számára is."
Differenciált járulék
Medgyessy Ildikó
Az Elegant Design Rt. elnök-vezérigazgatója
"A ruhaiparban nincs ágazati kollektív szerződés, s bár bizonyára hasznos dolog, jelenleg vannak olyan problémák, melyek sokkal jobban befolyásolják a cégünk életét. Ismert, hogy az ágazat milyen nehéz helyzetben van, s most az a legfontosabb feladatunk, hogy a cég talpon maradását biztosítsuk. Volt olyan időszak, amikor az exportáló vállalatok a megbecsült cégek közé tartoztak. Most más a helyzet, hiszen a forint erősödését legjobban a kivitelre termelő vállalatok szenvedik meg. Az árfolyamveszteség miatt cégünk is tetemes deficitet könyvelhetett el az elmúlt két évben. Úgy vélem, hogy az egyes ágazatok között a járulékok mértékét differenciálni kellene, így a nehezebb helyzetben lévő szakmákra - gondolok a ruhaiparra is - kevesebb teher nehezedne. Jó lenne, ha a megalakítandó új érdekegyeztető fórum előtt ezt a problémát el lehetne mondani. Úgy vélem, hogy nem lenne senkinek sem jó, ha a magyar ruhaipar elsorvadna."
