BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

VG-KÖRKÉRDÉS

A beruházások 3-4 százalékos bővülését, húszezer új munkahelyet és 300 milliárd forint megmozgatását várja az Európa-terv keretében meghirdetett hitelprogramtól a gazdasági tárca. A program március elején indul, s a 150 milliárdos kölcsönkeretből 40 milliárdot különítenek el a kis- és középvállalkozóknak. Csillag István miniszter szerint olyan lehetőségekre van szükség, melyekkel a cégek növelni tudják versenyképességüket.
2003.02.21., péntek 00:00

Erőgyűjtés



Hegyháti József

A Ganz Holding Rt.

vezérigazgató-helyettese

"Örvendetes, hogy a kormány meghirdette 150 milliárdos hitelprogramját, úgy gondolom, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalatok már régóta vártak erre a lehetőségre. Az ebbe a körbe tartozó cégeknek ugyanis komoly problémát jelent a szükséges fejlesztési források előteremtése, s vélhető, hogy ha kedvezményes hitelhez juthatnak, akkor modernizálni tudják termelésüket. Enélkül ugyanis aligha tudják megőrizni versenyképességüket a külföldi és hazai piacokon. Ráadásul az uniós csatlakozást követően a legtöbb iparágban számítani kell arra, hogy még élesebb lesz a piaci verseny. Úgy gondolom, hogy márciusban cégünk még nem pályázik a kölcsönfelvételre, hiszen jelenleg egy reorganizációs program zajlik a vállalatnál. Ennek keretében egyes vagyonelemeket értékesítünk, a veszteséges projekteket leépítjük. Az átalakítás nyár elejére fejeződhet be. Az erőgyűjtés időszaka után lesz lehetőség arra, hogy aspiráljunk a hitelre."



Eredményes lobbizás



Kármán Antal

A Jászberényi Aprítógépgyár stratégiai és fejlesztési igazgatója, az igazgatóság elnöke

"A hitelprogram meghirdetését azért is fogadtam örömmel, mert ezzel a kormány hiányt pótol, mivel ez a kölcsön nemcsak a kis- és középvállalkozások, hanem a hazai méreteket tekintve a magyarországi nagyvállalatok számára is elérhető lesz. Cégünk is élni kíván a lehetőséggel. A gépipari cégek többsége az elmúlt időszakban meglehetősen nehéz helyzetbe került, az ágazatot a recesszió és a forint erősödése is sújtotta. Azoknak a vállalkozásoknak lesz különösen szükségük erre, melyeknek csökkent az eredménye, vagy nem fejlesztettek, vagy tartalékaik felélésével tudták csak beruházási terveiket megvalósítani. Vannak olyan vállalkozások, melyek nem tudnak banki hitelhez jutni, illetve a kamatokat nem képtelenek kigazdálkodni. Más a helyzet, amennyiben rendelkezésre áll az állami garancia, s a kamatok kedvezményesek. Azzal egyetértek, hogy a vállalkozások helyzetét vizsgálják, s azok a cégek kapnak kölcsönt, melyek hitelképesek."



Gazdaságélénkítés



Antalffy Gábor

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke

"A meghirdetett 150 milliárdos hitelkeretből 40 milliárd forintot különítenek el a kis- és középvállalkozók számára, s ez mindenképpen kedvező lehet, bár hozzá kell tenni, hogy a pontos feltételeket egyelőre nem ismerjük. Remélhetőleg a kölcsönfeltételek kedvezőek lesznek, hiszen mindenképpen szükség lenne arra, hogy ne csak a betét-, hanem a hitelkamatok is igazodjanak a nyugat-európai trendhez. Várhatóan azok a vállalkozások élnek majd a lehetőséggel, akiknek biztos a piaci hátterük. Sokan ódzkodnak a hitelfelvételtől, mondván, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem mernek eladósodni, félnek attól, hogy nem tudják majd visszafizetni a kölcsönt. Kisebb nyilvánosságot kap, de egy-egy nagyobb gyárbezárásnál a beszállító kisvállalkozók is megrendeléseket veszítenek. A kedvezményes hitelkeret mellett szükség lenne gazdaságélénkítő csomagokra, s a vállalkozók jelentős részének vissza nem térítendő támogatásra is."



Nem kárpótlás



Bojár Gábor

A Graphisoft elnöke

"Alapvető problémánkon nem segít a kormány által meghirdetett 150 milliárdos hitelkeret. Úgy vélem, hogy cégünk kivételes helyzetben van, társaságunk tőkeerős vállalkozás, mely nem küzd likviditási problémákkal. Likvid pénzünk meghaladja a társaság éves bevételét. Ez a hitelprogram nem nekünk szól, s nem kárpótol minket azért a veszteségért, amit a forinterősödés okozott. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy a privatizáció során jó néhány alultőkésített, tőkehiánynyal küszködő magyar vállalat jött létre. Közülük néhánynak vélhetően segítséget jelenthet a meghirdetett hitelprogram. Természetesen csak azoknak, amelyek hitelképesek, hiszen a kölcsönügylet egy része a kereskedelmi bankokon keresztül bonyolódik. Azt jónak tartom, hogy a meghirdetett program nem hasonlít a Széchenyi-tervre. Az ugyanis élénkítette a belső keresletet, de mivel a magyar nyitott gazdaság, nem segítette a fenntartható gazdasági növekedést."



Mikrók hátrányban



Szűcs György

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke

"Az mindenképpen kedvező, hogy pénz áramlik a gazdaságba. Érdek-képviseleti szervezetünk már a kilencvenes évek eleje óta hangoztatja, hogy a vállalkozásoknak szükségük van rövid távú forgóeszközhitelre, hosszú távú beruházási hitelre, vissza nem térítendő támogatásra. A most meghirdetett programmal az a problémánk, hogy bár a kormány 40 milliárd forintot elkülönít a kis- és középvállalkozások hitelezésére, az ismertetett feltételek szerint félő, hogy az úgynevezett mikrovállalkozások nem jutnak majd kölcsönhöz, holott Magyarországon az 50 fő alatti üzemek 98,5 százaléka tíz fő alatti vállalkozás. Az természetes, hogy a közepes és nagyvállalatoknak is szükségük van hitelre, de ugyanez elmondható a kicsikről is. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy hitelt csak az tud felvenni, akinek van fedezete, önrésze, s probléma, hogy az szja-törvény az egyéni vállalkozók számára nem teszi lehetővé az üzleti tartalék képzését."

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.