Hangsúlyváltás a magyarországi Philipsnél

>> A Philips tavalyi magyarországi üzleti teljesítménye az exportban elmaradt, a belföldi piacon pedig valamelyest erősödött a korábbi évekhez képest. Hogyan értékeli ezeket a változásokat?

- A múlt év során kedvező és kedvezőtlen változások egyaránt jellemezték itteni tevékenységünket. Kezdjük a kedvezővel, a belföldi értékesítéssel. A magyar piacon sokféle terméket adunk el, de a bevételeink növekedése a legnagyobb mértékben a szórakoztatóelektronikai berendezések és a háztartási készülékek értékesítésében volt megfigyelhető. A hazai lakáspiac fellendülését pedig a fényforrásüzletágunk igyekezett kihasználni. Eközben az exportban valóban némi visszaesés következett be. Ennek legfőbb oka az év közbeni termékváltásokban és profileladásban keresendő. Ismeretes, hogy leállítottuk Székesfehérváron a videomagnók készítését, helyébe került az életciklus elején járó DVD gyártása. Leálltunk a számítógépekben használt CD-írók előállításával is Győrben, ezt az ugyancsak korszerűbb digitális eszközök, a DVD-írók gyártása váltotta fel. Időközben az anyacég döntése alapján a nyomtatott áramköri egységek gyártása, beleértve a szombathelyi kapacitásokat is, átkerült a Jabil Circuit céghez.



>> Milyen további változásokra kell a magyarországi csoporton belül az idén felkészülni?

- Az idei évre is jellemző lesz még a világgazdasági folyamatok lassulása, az elektronikai iparban a jelentős kapacitásfelesleg. Tehát a cégek az idén is rá lesznek kényszerítve a további átszervezésekre, költségcsökkentésekre. Ráadásul a háborús helyzet sem használ a folyamatok kedvezőbbé válásának. Emiatt nagyon óvatosan lehet Magyarországon is tervezni. A belső piac további bővülésére az idén is számítok. Az exportjellegű tevékenységben pedig már az év elején jeleztük a nagyobb átcsoportosításokat. Mint ismert, Szombathelyen átszerveztük a monitorgyártást. Márciustól abban az üzemben már csak a folyadékkristályos (LCD) monitorok szerelése folyik, a több száz fős foglalkoztatást jelentő hagyományos képcsöves termékek gyártása átkerült Kínába. Időközben kedvező jelzések érkeztek az LCD monitor piaca felől, emiatt a megmaradó szombathelyi szerelősorokon kisebb leépítésre van szükség. Az első fél évben itt az eredetileg tervezett 160 fő helyett 200-an dolgoznak. Kedvezően befolyásolja exportunkat az a döntés, aminek következtében Franciaországból Székesfehérvárra kerül az ottani színestévé-gyártás egy része. Elmondható lesz ezek után, hogy a Philipsnél a plazmatévén kívül minden más ma piacon lévő készülékfajta egyik fő gyártóközpontja Magyarország.



>> Lehet-e már többet tudni az áttelepítéssel kapcsolatos részletekről?

- Az anyacég tárgyalásai a francia gyár szakszervezetével május közepére zárulnak le. További információkkal csak azt követően rendelkezünk.



>> Milyen más területen érintheti a magyarországi Philips-érdekeltségeket az anyacég azon döntése, hogy ez évtől globálisan további egymilliárd eurót kell megtakarítania a konszernnek?

- Ez a szám Gerard Kleisterlee elnök-vezérigazgató szájából hangzott el a múlt évi számokat taglaló februári tájékoztatóján. Tavaly valamivel több mint 300 millióval csökkentette a költségeket világméretekben a cég, az idei tervekben pedig az szerepel, hogy tovább keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel ennél is nagyobb mértékű megtakarításokat lehet elérni, de nem mindenáron. Vannak még a csoporton belül jelentős számban párhuzamosságok, olyan területeken, mint a személyzeti, könyvelési ügyek, az informatikai eszközöket felügyelő részlegek, amelyek központosíthatók. Tehát a hatékonyságnövelést nem minden esetben kell úgy érteni, hogy kiszervezek, eladok valamiféle gyártást, s így csökkentem a profilt és a létszámot. A párhuzamosságokat megszüntető átszervezés érinti a magyarországi csoportot is, kedvezően és kedvezőtlenül egyaránt.



>> Mennyiben változtatja meg a magyarországi Philips-csoport helyzetét, ha az ország csatlakozik az Európai Unióhoz?

- Nem sokban, hiszen már most is egy nagy európai vállalatcsoport részeként működünk. A termelésünk nem szabadkereskedelmi övezet keretében folyik majd, mint jelenleg. Sokkal egyszerűbb lesz az importtermékek vámoltatása.



>> De fokozatosan megszűnik szá-mos olyan előny - adókedvezmények, olcsóbb termelési költség -, amit a multinacionális cégek elsősorban értékeltek a csatlakozás előtt álló kelet-európai országokban.

- Nem először kell hangsúlyoznom: a Philips nem az adókedvezmények és nem csak az olcsóbb bérek miatt jött Magyarországra. A kilencvenes évek első felében kezdtük jelentősen kiépíteni itteni gyártóbázisunkat. Sokat nyomott a latban a politikai stabilitás, a jól képzett munkaerő, és már akkor is számba vettük, hogy az ország valamikor a közeljövőben az EU tagja lehet. Mi nem általában tekintjük olcsó bérű országnak Magyarországot, hanem Nyugat-Európával összehasonlítva alacsonyabb összköltségű helynek.



>> Mégis, amikor legutóbb bejelentették a monitorgyártás nagyobbik részének Kínába telepítését, akkor főként a bérköltség-különbségekre hivatkoztak?

- Nemcsak a bérköltségeket veszszük figyelembe, hanem általában a gyártási kiadásokat, amiben az üzembérlés, vagy az építés, a logisztika költsége és a helyi beszerzés lehetősége éppúgy benne van, mint az, hogy mennyibe kerül egy munkahely létesítése. A helyi hozzáadott értékben jelenleg 56 százalékra tehető a magyarországi beszállítói hányad, amit a jövőben növelni akarunk. Ráadásul már eddig sem csak gyártóhelynek tekintettük Magyarországot, hanem sokféle területen régiós központnak. Januártól Magyarországról irányítják a konszern délkelet-európai térségének világítástechnikai üzletágát. Novemberben született döntés arról, hogy a félvezető-ágazat Nyugat-Európát és a régiót lefedő ügyfélszolgálati központja idekerüljön. Tehát a magyarországi átszervezésre nemcsak az a jellemző, hogy a termelésben a hagyományos készülékek gyártását a korszerűbb digitálisakéval cseréljük fel, hanem hogy a termelőtevékenységet már a szolgáltatóival egészítjük ki.



>> A Philips hosszabb távú stratégiájában milyen szerepet szán Magyarországnak?

- Mindenképpen kedvezőt. Nézzük csak a tényeket: a régióban a legnagyobb aktivitással Lengyelországban és Magyarországon van jelen a Philips. Az előbbiben alapvetően a világítástechnikára koncentrál, hiszen jó néhány éve megvásárolta a "lengyel Tungsramot", a Polam Pila céget. Magyarországon pedig hosszabb távon is építeni akar az itteni szórakoztatóelektronikai és háztartási készülékek, valamint az elektronikai részegységek gyártására. Ezeken a területeken a jövőben további befektetéseket is tervezünk. Nem új gyárak létesítésére kell gondolni elsősorban, hanem a meglévők fejlesztésére, valamint további kapcsolódó szolgáltatási és fejlesztési tevékenységek idehozatalára. Ez utóbbira példa a ipari fejlesztési központunk Győrben. Ehhez hasonló a Philipsen belül még három van a világon, Hollandiában, Szingapúrban és az Egyesült Államokban. A központban folyó fejlesztések hasznát a beszállítóink is élvezhetik.



>> A Philipsnek voltak tervei Magyarországgal a k+f szektor más területein is. Többszöri nekifutásra tavalyelőtt elindult valamiféle szoftverfejlesztés is, azóta azonban nem sokat hallani erről. Mi történt?

- Az informatikai szektort 2000-től különösen erőteljesen sújtó visszaesés miatt az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb kutatási-fejlesztési projekt indulhatott, továbbá kevesebb pénz is jutott új fejlesztői helyek kialakítására. Amikor a magyarországi fejlesztőközpont ötlete felmerült, még úgy tűnt, hogy indiai részlegünk belefullad a sok munkába, jól jönne a segítség. Azóta azonban ott is kapacitásfölöslegek keletkeztek. Úgy gondoljuk azonban, hogy a magyarországi szoftverfejlesztői tudást nemcsak a multik által külön-külön kreált fejlesztőközpontokban lehetne hasznosítani, hanem az itteni cégeknek, vagy a kormánynak támogatni kellene az egyetemi kutatóműhelyeket. Így is hozzá lehetne jutni nemzetközi megbízásokhoz. A kormány képviselőivel jelenleg arról tárgyalunk, hogyan tudna jobban felkészülni az ország a technológiaváltozással együtt járó kedvező vagy kedvezőtlen folyamatokra. Hogyan kellene alkalmazkodni a technológia térképén előre jelezhető változásokra? A munkaügyi minisztériummal végül is megállapodásra jutottunk abban, hogy megpróbálunk olyan projekteket felállítani, amelybe magyarországi fejlesztési tevékenységet is bevonhatunk.



>> Magyarországon egyelőre nehe-zen lehet ilyen célokra is nyitott, több száz fős fejlesztői csapattal rendelkező céget találni, nem véletlen, hogy a fejlesztést idehozó multik inkább saját részleget állítanak fel.

- Ezért mondom én, hogy jobb lenne a dolgot az egyetemi műhelyek felől megközelíteni. Ilyen jellegű vállalkozásba az uniós források is szívesen jönnek. Emögé a maga eszközeivel a kormánynak is érdeke lenne odaállni.



>> Milyen kormányzati eszközökre gondol?

- Nem elsősorban a mindig kéznél lévő megoldásra, az adókedvezményre, hanem arra, hogy a kormány, ha kell, résztulajdonosként tőkével járuljon hozzá az indításhoz, vagy egyéb módon garantálja az indulótőkét, juttassa a vállalkozást megfelelő épülethez, infrastruktúrához. A szállítást, elosztást segítő logisztikai csomópontok korszerűsítésével is sokat segíthet az állam. Ha Magyarország valóban be akar tagozódni a csúcstechnológiát képviselő országok közé, kulcskérdés lesz például a légi összeköttetés, Ferihegy bővítése, korszerűsítése. Minden nem oldható meg a világhálón keresztül, az elektronikai ipari tevékenység még mindig jelentős szállítással jár, számos alkatrész légi úton érkezik az országba. E téren érdemes a magyar hatóságoknak például a müncheni és amszterdami repülőtéri illetékesekkel tárgyalni arról, mi szükséges ahhoz, hogy a teheráru-forgalom szempontjából is fontos légikikötő lehessen Ferihegy.



>> Néhány éve még az orvosi berendezések piaca is fontos volt a Philips számára Magyarországon, oly módon is, hogy akár gyártást is hozott volna. Mi történt azóta ezen a területen?

- A röntgenasztalok gyártása és a hozzá kapcsolódó fejlesztés részben már Magyarországon zajlik. Ráadásul a nekünk dolgozó cég nem is Philips-érdekeltség, hanem magyar mérnökök sikeres vállalkozása, akik kimondottan cégünk számára fejlesztenek. Sőt a Philips itt bejegyzett szabadalmakat is hasznosít ezeknek az eszközöknek a gyártásában.



>> A gazdaság számára a jövőben is kulcskérdés marad a külföldi tőke idevonzása. Úgy is, mint a kormány mellett működő gazdasági tanácsadó fórum tagja, hogy látja, milyen további lépésekre van szükség?

- Volt időszak, amikor a száraz tényekre volt szükség a külföldi tőke megnyeréséhez, idesorolhatók az adókedvezmények, az alacsony költségmutatók. Ma már nem erre van szükség. Ma már számít az országról kialakuló kép minél kedvezőbbé tétele. Nem árt, ha a régión belül az egyes országok az együttes erejüket mutatják fel és nem a széthúzásukat. Sokat segíthet a turizmus élénkítése. Néhány éve ez játszotta az egyik fő szerepet az akkoriban csatlakozó Spanyolország és Portugália esetében is. Vegyük például a Balaton helyzetét. A tó gyönyörű természeti kincs, de az azt körülvevő infrastruktúra nincs összhangban a szépségével. Nem árt, ha nemzetközi konferenciák idecsalogatásával is erősítjük a Magyarországról kialakuló kedvező képet. Ki kell használni Magyarország földrajzilag központi helyzetét a logisztika szempontjából is. Az ország nagy elosztóbázis lehet, de ma már nem elég közutakban és a vízi szállításban gondolkodni. Megint csak előjön a légi fuvarozás kérdése.