Hat-e a háború?

Az iraki háború árnyékában kevés figyelem vetült a makrogazdasági fejleményekre, igaz, jelentős változásokat nem is mutatnak a legfrissebb számok. A legnagyobb jelentőségű adat az idei trendek szempontjából létfontosságú reálbér-alakulás volt, azonban - hűen a januári adatok természetéhez - egyelőre nehéz értelmezni a azokat. Első pillantásra magasnak tűnik a bérkiáramlás: a nemzetgazdaságban átlagosan 17,1 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ami továbbra is messze meghaladja a termelékenységnövekedés által indokolt mértéket. A bérdinamikát két tényező okozta. Az egyik a költségvetési szektorban megvalósuló elképesztően magas, 40 százalékos bruttó keresetemelkedés. A másik tényező az adócsökkentések hatása. A magas számok által sugallt ijesztő képet viszont enyhíti, hogy azok részben a 13. havi kifizetés januárra csúszásával magyarázhatók, vagyis az év eleji adatok feltehetően magasabbak a "tényleges" béremeléseknél.

A decemberi 12,5 százalékos bruttó keresetnövekedés után biztatónak tűnhet a versenyszektor éves alapon számított 9,5 százalékos béremelkedése. Ez arra utal, hogy van némi alkamazkodás a versenyszektorban. Hogy mekkora, azt csupán a februári adatok jelzik majd igazán, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a második hónap számai már egészen közel állnak az év egészének tendenciáihoz.

Januárban jelentősen visszaesett az építőipari termelés Magyarországon: 2002 utolsó hónapjához képest 6,8 százalékkal zuhant az ágazat teljesítménye. Ez megerősíti azt az általános piaci véleményt, amely szerint az építőipari növekedés megtört, és a tavalyi 20 százalék feletti bővülés után az idén egy számjegyű lesz a dinamika. A visszaesés okai meglehetősen nyilvánvalóak: a választások után a korábban felpörgő kormányzati beruházások törvényszerűen visszaesnek, és a lendület piaci motorját adó lakásépítések is kifulladóban vannak.

A feszült világpolitikai helyzet ellenére az utóbbi egy hónap alatt nem változott a magyar gazdaság folyamatainak piaci megítélése - derül ki a Reuters hagyományos elemzői körkérdésének legfrissebb eredményeiből. A hektikusan alakuló olajár nem emelte tovább az inflációs várakozásokat, sőt, valamelyest még csökkent is az erre az esztendőre adott előrejelzések átlaga.

Érdekesség, hogy a világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása ellenére némileg javultak a GDP-re és az ipari termelésre vonatkozó növekedési kilátások. Ennek talán az iraki konfliktussal, illetve annak időpontjával kapcsolatos bizonytalanság elmúlása, vagy az lehet az oka, hogy rövid háborúban bíznak az elemzők. (MI)