Még tart a dezinfláció

Nem nagyon okoztak meglepetést a múlt héten megjelenő makrogazdasági adatok. Kellemes kivételt ez alól csupán az infláció februári alakulása jelentett. Az előzetes piaci várakozásoknál ugyanis kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok februárban. A 12 hónapra visszatekintő drágulás 4,5 százalékos volt, szemben a januári 4,7 százalékkal, vagyis folytatódott a lassú dezinfláció. A Reuters konszenzusos előrejelzéséből kitűnik, hogy az elemzők inkább az árdinamika stagnálására, kisebb emelkedésére számítottak. Az infláció annak ellenére csökkent, hogy az élelmiszerek körében most nem mérséklődött a drágulás üteme, a benzinárak emelkedése pedig erőteljesebb volt, mint tavaly ilyenkor. Az árszínvonal-emelkedés mérséklődése a fentiek ellenére azért következett be, mert több árucsoportban is inflációs szempontból kedvezően alakultak a folyamatok. Egyrészt valóban bekövetkezett, amire előre számítani lehetett: a központi áremelések elhalasztása miatt a háztartási energia árindexe csökkent. (Az árindexben még nincs benne a villamos energia drágulása, hiszen erről a számlák csak márciusban érkeznek a fogyasztókhoz.) A kellemes meglepetést leginkább az okozhatta, hogy a ruházati termékeknél a szokásos tél végi áresésnél nagyobb mértékben csökkentek az árak, illetve a tartós fogyasztási cikkek körében januárhoz képest szintén jelentős visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal.

Annak ellenére, hogy februárban épp az év végi inflációs cél szintjére, 4,5 százalékra süllyedt az árindex, a piac továbbra sem hisz a teljesülésben. Az év közepére beígért hatósági áremelések jóval 5 százalék fölé viszik majd az árdinamikát, és decemberre sem süllyed majd ez alá, véli a szakértők többsége. Igaz, a jegybank már a 3,5 százalékos 2004-es célra koncentrál, ennek teljesülésére pedig több esély van.

Annak ellenére, hogy az előcsatlakozási programban, illetve a költségvetési tervezéskor figyelembe vett makrogazdasági pályától messze került a magyar gazdaság, a kormányzat optimista. Az államháztartás első két hónapjának adatai nem vonják kétségbe a GDP 4,5 százalékában meghatározott ez évi költségvetési hiány tarthatóságát - fogalmaz a Pénzügyminisztérium negyedéves jelentése. E szerint a gazdaság növekedése az idén megközelítheti a 4 százalékot. (Korábban a PM 4-4,5 százalékot várt.) A kivitel lassuló mértékben növekedhet, gyorsul viszont az importbővülés, amely 7 százalék körülire tehető. A jelentős belföldi felhasználásnak ugyan importnövelő hatása is lesz, de a tárca szerint a nettó export ennek figyelembevételével sem csökkentheti 1 százalékpontnál jelentősebben a GDP bővülését. (MI)