Szabályozási zűr a sertéspiacon

Versenyhivatali és bírósági feljelentésekkel hívta fel a figyelmet a napokban a Pick-csoport arra, hogy - legalábbis a tulajdonosok fő érvelése szerint - törvénysértő a sertéságazat mai szabályozása. Bár a hazai agrárpiac az 1990-es rendszerváltozás óta mindig tele volt feszültségekkel, eddig nem fordult elő, hogy valamely piaci szereplő a nyilvánosság előtt ennyire komoly és heves támadást intézzen az elvben saját érdekeit is képviselő terméktanács és az FVM közigazgatási vezetői ellen.

A botrány egészen biztosan nem robbant volna ki, ha a piaci értékesítési lehetőségek már csaknem egy éve nem romlanak. A cégcsoport bevallottan azért vált idegessé, mert alaptevékenységei veszteségessé váltak. A feldolgozóknál egy-egy ilyen, rövidebb időszakra az elmúlt években is akadt példa, és természetesen az is előfordult, hogy átmenetileg az állattartók fizettek rá. Úgy tűnik azonban, az alacsony világpiaci és a "szabályozott" magyar felvásárlási árak között olyan nagy és hoszú ideig tartó lett a különbség, hogy ez több feldolgozó számára - mert a Pick álláspontja a hírek szerint nem csak egyedi véleményt jelenít meg - elviselhetlenné vált. Nyilvánvaló, hogy az árakat az FVM és a VHT közösen kialakított szabályozási előírásai térítették el. Ennek nyomán a terméktanács februártól - kellő kompenzáció nélkül - 265 forintos kilónkénti felvásárlási átlagárat rótt tagjaira, miközben a meghatározó európai országokban egy kiló sertésért ma csak 200-220 forintot fizetnek.

Az FVM szándéka a magasabb árakkal nyilvánvalóan az volt, hogy a januári, drasztikus árcsökkenéssel járó sokk után az állattartók bevételei nőjenek. Az agrárbüdzsé ugyanis - hiába nyilatkoztak korábban másként a minisztérium vezetői - szűk ahhoz, hogy elegendő támogatást nyújtson a gazdáknak, ha az árak idehaza is világpiaci szintre zuhannának. Ezért a tárca - a VHT közreműködésével - arra kényszerült, hogy a hiányzó termelői dotációkat a húsiparral finanszíroztassa, mondván, a gyártók többletkiadásaikat hárítsák tovább a kereskedőkre, illetve a vásárlókra. Számítások szerint a sertéságazatból legalább 10-20 milliárd forintnyi bevétel hiányzik amiatt, hogy a fogyasztói árak irreálisan alacsonyak.

Igen ám, de azt az FVM sem szívesen veszi számításba, hogy évek óta saját rendeleteit sem tartatja be a legálisan működő feldolgozók érdekében, vagyis nem záratja be az előírásokat kikerülő, "szürke-fekete" vágóhidakat. Ezek pedig - mivel egyes költségeket tisztességtelenül megspórolnak - időről időre aláígérnek a törvényes cégeknek. Másrészt a húsipari-kereskedői élelmiszer-akciók az éles feldolgozói verseny miatt is elkerülhetetlenek. Több nagy húsipari vállalkozás az EU-tagság közeledtével még nagy sietve arra törekszik, hogy kevésbé tőkeerős társaitól belpiacot hódítson el. Egyes vélemények szerint e helyzetben a magasabb, 265 forintos sertésár feltétlenül kellett ahhoz, hogy ne kezdődjenek még további, indoklatlan akciók. Ez esetben ugyanis újabb tízmilliárdok távoztak volna az ágazatból.

A mostani ügynek igazság szerint van még egy másik, meglehetősen kényes oldala is, ami nemzetközi összefüggéseket vet fel. Magyarország ugyanis évekkel ezelőtt rossz megállapodást kötött a kereskedelmi Világszervezet elődjével, ezért nem tudja megfelelően dotálni a húsexportot (vagyis az itthoni feleslegek külpiaci elhelyezését). Emiatt az FVM-nek és a VHT-nak már régóta más piacra jutási technikákat kell működtetnie, amelyek a rendszert - finoman fogalmazva is - körülményessé és bonyolulttá teszik. Főképp akkor, ha egyébként is kevés forrás áll rendelkezésre.

Bár az állattartók jogos jövedelemigényéről a mostani feszültségek között sincs vita, fennáll a veszélye annak, hogy a Pick által kirobbantott konfliktus a termelőket összeugrasztja a feldolgozókkal. Valójában azonban arról van szó, hogy a magyar szabályozás nem (volt) képes kiegyensúlyozott ágazati viszonyokat teremteni. Ilyenkor általában megoldásként az merül fel, hogy az EU-csatlakozás majd áttörést hoz. De milyen reményt lehet táplálni akkor, amikor az ottani árak alacsonyak, és a sertésszektort nem védi más ágazatokhoz hasonló, úgynevezett rendtartásokkal regulázott szabályozás? Ezért több szakértő a jelenlegi válságot az uniós tagsággal járó sertéspiaci feszültségek előszelének tekinti, ha a kormánynak a belépésig nem sikerül külön nemzeti támogatási lehetőségeket kialkudnia Brüsszelnél.