Vegyes a kép

A mögöttünk hagyott hét rögtön meglepetéssel indult: hétfőn a jegybank monetáris tanácsa visszaállította a kéthetes betét irányadó jellegét. A forró tőke kétharmada már eltávozott az országból, így nincs szükség alacsonyan tartani a kamatokat - magyarázta a döntést Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A piacon szinte mindenki úgy vélte, hogy a kamatemelésre és árfolyam-erősödésre spekulálók nagy része még a bankközi piacon "parkoltatja" pénzét.

A héten egyébként szinte minden napvilágot látó gazdasági adat egyszerre volt jó és rossz. Tavaly 31,5 ezer új lakást adtak át Magyarországon, 12 százalékkal többet, mint 2001-ben. Az elmúlt tíz évben most épült a legtöbb lakás. Úgy tűnik azonban, a lakásépítési hullám elérte csúcspontját. Az utolsó negyedben 9,3 százalékkal kevesebb építési engedélykérelmet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, mint egy évvel korábban.

Tavaly decemberben jelentős, 637 millió eurós negatív szaldó keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ennek ellenére az egész éves deficit 2,7 milliárd euróra rúg, vagyis jóval kisebb, mint a várt 3,5 milliárdos passzívum. A magyarázat abban a módszertani változásban keresendő, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal nyolc évre visszamenően jelentősen módosította a folyó fizetési mérleg adatait.

Az új számok némileg más képet festenek a magyar gazdaság elmúlt éveiről. Eszerint a folyó fizetési mérleg romlása csupán az esztendő második felében kezdődött el, előtte az áruexport gyorsabban növekedett, mint az import. A tendencia azonban az utolsó hónapokban látványosan romló: decemberben az elmúlt nyolc év legnagyobb hiánya annak ellenére alakult ki, hogy a korábban megszokott év végi profitkivitel is elmaradt.

Megugrott viszont az áruimport, s a szolgáltatások körében is nagyobb deficit halmozódott fel. A beruházási import stagnálása mellett a behozatalt kizárólag a lakossági fogyasztás húzza, ami középtávon nem egészséges, inkább aggasztó trend.

A november-januári időszakban 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 0,2 százalékponttal magasabb, mint az október-decemberi megfigyelési időszakban. A fiatal munkanélküliek számának növekedése arra enged következtetni, hogy a vállalatok munkaerő-felvételüket az utóbbi időben viszszafogták, érezve a külső konjunktúra hatását. Ugyanakkor a (látható) munkapiac bővülését okozhatja a gazdaság "kifehéredése", a szürkegazdaság lassú visszaszorulása. (MI)