Borúra nagyobb ború?

Az utóbbi idők romló gazdasági trendjei mellett is kevés olyan hét volt a közelmúltban, amikor ennyi kedvezőtlen hír látott napvilágot. Ezúttal minden adat a lassulás és az egyensúlyromlás nem kifejezetten kedvező kombinációját mutatta.

Gyenge teljesítményt nyújtott az ipar februárban. Az előzetes adatok szerint a szektor eredménye 0,2 százalékkal alulmúlta a januári szintet, és az egy évvel ezelőtti eredménynél is csak 1,5 százalékkal mért jobbat a Központi Statisztikai Hivatal. Az utóbbi időben egy lassan emelkedő trend volt megfigyelhető az ipari termelésben, ám az elmúlt három hónap adatai kifejezetten gyengék. A több éve stagnálást mutató belföldi értékesítések mellett most már a külső dekonjunktúrára érzékeny exporteladások sem növekednek.

Februárban 463 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, ami több mint másfélszer akkora, mint egy évvel korábban. A magas deficit alacsony külkereskedelmi forgalom mellett alakult ki: a behozatal 5,7, a kivitel 10 százalékkal maradt el az előző év februárjának szintjétől. Az alacsony külkereskedelmi dinamikák jelzik, hogy a világgazdasági konjunktúra továbbra is gyenge. Az év első két hónapjában az import- és exportdinamika különbsége 2,8 százalékpont volt - a behozatal javára. Az adatokra itt is van némi technikai jellegű "mentség": a következő hónapok folyamán a további adatfeldolgozás módosítja a számokat, mégpedig egyensúlyi szempontból kedvező irányban. A KSH számításai alapján az első két hónap exportja további 2 százalékkal "növekszik", vagyis a január-februári export-import olló szűkül. Figyelmeztető jel, hogy a tavaly augusztus óta megfigyelhető tendencia (az exportdinamikát meghaladó importnövekedés) alól csupán január jelentett kivételt. Ezeket az tendenciákat megerősítették a pénteki fizetésimérleg-adatok is.

A hét krónikájához tartozik, hogy változatlanul hagyta az irányadó kéthetes jegybanki kamatláb szintjét a monetáris tanács. A döntés azért is várható volt, mert Járai Zsigmond jegybankelnök a múlt héten jelentette be, hogy ha az Európai Központi Bank kamatot csökkent, az MNB sem habozik követni. Az EKB viszont nem változtatott a kamatszinten, így az sem volt meglepetés, hogy az MNB monetáris tanácsa hasonlóan döntött. Több jel utal arra, hogy megindul a gazdasági szereplők alkalmazkodása az alacsonyabb inflációhoz. Ez arra utalhat, hogy az MNB szakértői inkább kedvezőnek tartják a januári béralakulás nehezen értelmezhető adatait. A mérsékelt derűlátás érdekes, hiszen a költségvetési folyamatok nem biztatóak. A dezinflációs világgazdasági környezet viszont elősegíti a viszonylag alacsony infláció elérését. (MI)