Nincs még itt a fellendülés

Az elmúlt hét legmeglepőbb adatát az építőipar sokkszerű visszaesése szolgáltatta. Az ágazat teljesítménye ugyanis februárban az előző évi szinthez viszonyítva 18,8 százalékkal kisebb volt. A termelés csökkenése elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás következménye, de az egy évvel korábbi, néhány nagy értékű beruházás miatti magas bázis is közrejátszik. Ez utóbbi csak a 12 havi indexet befolyásolja, az előző hónaphoz viszonyított 19 százalékos mérséklődésben ilyen statisztikai hatás nem játszik szerepet. Ez kizárólag a hideg tél végének és esetlegesen valamiféle trendszerű változásnak az eredménye lehet.

Egyelőre azonban lehetetlen megállapítani, hogy milyen mértékben felelnek a visszaesésért a szezonális változások, illetve az építőipari konjunktúra csökkenése. Amennyiben kizárólag az előzőről van szó, akkor a következő hónapokban látványos emelkedésre számíthatunk, hiszen nem csupán a trendhez való visszatérés, hanem a tél végi kimaradás ledolgozása is várható.

Februárban 0,2 százalékkal esett vissza az építőipartól elkülönítve kezelt ipari termelés januárhoz képest. Ezzel tovább folytatódott a szektor trendjének "tétova" alakulása, vagyis a hónapos növekedési ütemek rendszerint 1-2 havonta előjelet váltanak. Így összességében egy egészen lassú bővülés figyelhető meg. Az ipar élénkülésére csak a világgazdasági konjunktúra javulásával számíthatunk, ennek időpontja azonban teljesen bizonytalan.

Az éves előirányzat 33,9 százalékára rúg az első negyedév államháztartási hiánya. Az önkormányzatok nélkül számított deficit 282 milliárd, magasabb a tavalyi időarányosnál. Az első három hónap államháztartási hiánya a PM szerint a terveknek megfelelően alakul. A hiány az időarányosnál magasabb bértartalmú juttatások miatt keletkezett, de ez az év során rendeződik. A bérkiadások ugyanis nem egyenletesen teljesülnek, hanem - a 13. havi fizetések és jutalmak januári esedékessége miatt - kissé az év elejére koncentrálódnak. Ráadásul mivel tavaly az év második felében következett be a bérek jelentős emelése, ezért az időarányos eredmények előző évihez hasonlítása megtévesztő.

Több piaci elemző azonban komoly veszélyt lát a hiányra vonatkozó tervek bukására vonatkozóan. A Világgazdaság felmérése szerint a piaci konszenzus 5,5 százalékos GDP-arányos hiány volt. A számok alapján akár teljesíthetőnek is tűnhet a deficitterv, de a kockázatok a hiány növekedése irányába jóval erősebbek. Az egyik veszély az infláció gyors csökkenése, amely a bevételeket apaszthatja. Bizonytalan a privatizációs bevételek teljesülése is, hiszen több állami tulajdonrész értékesítése is elhalasztódni látszik, az Európa-terv ígéretei pedig a kiadási oldalt emelik. (MI)